Győrffy Lajos: Az Esztergomi Bazilika története és leírása

Tartalom - Régi székesegyházak a várban

— II — Sz. Istvánnak, a keresztény vallás terjesztése körül kifejtett apostoli tevékenysége székvárosából indulván ki, a felállított püspökségek fejévé az esztergomi érseket tette, ugyanitt pompás főszékesegyházat épittetett a fellegvárban, amely királyi lakásul szolgált. Az uj főtemplom a bold. Szűz, és a 997-ik évben a pogány poroszok közt vértanúi halált szenvedett sz. Adalbert emlékére lett fölszentelve. Sz. István utódai már részben Budán, Székesfehérvárott, Visegrádon és Esztergomban székeltek, kik közül Géza és Salamon ellenkirályok az esztergomi szigeten kötöttek békét 1071-ben, a Párkányban 1173-ban fiatalon elhunyt III. István pedig itt temettetett el. III. Béla a vár területét megnagyobbittatván, azt uj bástyatornyokkal erősíttette meg, mig Imre király 1198-ban a várat az érsekségnek adományozá. A sz. István által alapított főszékesegyház a XII. század vége felé leégett; az elhamvadt főtemplomot Jób érsek építtette fel újra 1200 körül, amely alkalommal az lényegesen nagyobbítva is lőn. A keresztes hadaknak hazánkon történt keresztülvonulása alkalmával több külföldi fejedelmi vendég fordult meg Esztergom várában ; igy 1147-ben VII. Lajos franczia király,