Gliba Györgyné: Helischer József élete és könyvtára

Tartalom - I. Korrajz - II. Könyvtárának bemutatása a tematikus mutató alapján - III. Az állomány művelődéstörténeti jelentősége

Eszter join XVIII. az-i fejlődésének el főzésében Lettrlch Edit megállapította, hogy "... fejlődéem nete arról tanúskodik, hofy r Táros ez időszakban Jelentős előrehaladást tett. Igsn gyorsan kiheverte a török uralom pusztításait. Nemcsak közvetlen környezetével teremtett egyre szorosabbá fűződő tárbeli kapcsolatokat, hanem borkere kedelme révén távoli tájakkal ls Jelentős áruforgalmat bonyolított le. Legszorosabb Kapcsolatai a Duna két partján elterülő Lszter 'oa me~\e falvaival voltak, amelyeknek igazgat isi, kultjr'lis centrumaként és vi; rvírosk nt szerepelt." Tehát Esztergom a XVIII. sz. 80-évéig fejlődéeben volt, mezőgazdasági területe, piackörzete lehetővé tette ezt a fejlődést. Fejlődése a XVIII-XIX. sz. fordulója közt akadt el, régi keretei között dinamikus fejlődésre nincs lehetőség. A XIX. sz. első évtizedeit a napoleani háborúk által kiváltott gabonakonJuktura és a pénzdevalváció erősen befolyásolta. A ^abona rtékesitési lehetőségei javultak, a boré, amely a XVIII. ez-i Esztergom életében jelentős szerepet játszott, romlott. A pdLgári fejlődést ebben az évszázadban a kulturális színvonal, az életmód, a szokások, az intézmények léte vagy nemléte mutatja. A városélet kezdetével egyidőben az iskolaügy is előtérbe lépett. Esztergomban elemi iskolák működtek, s Hellseher József az e yike azoknak, akik e.y külvárosi iskola létesítését javasolják, kimondva azt, ho»y a szeémebb sorsú napszámosok gyermekeinek iskolábajárás t akarják ezzel megkönnyíteni. Középiskola is működik a városban. 1642-től mesterképzőt is találunk a Vízivárosban.