Gliba Györgyné: Helischer József élete és könyvtára

Tartalom - I. Korrajz - II. Könyvtárának bemutatása a tematikus mutató alapján - III. Az állomány művelődéstörténeti jelentősége

Kszter ómban az első könyvnyomdát Royer Ferenc Antal alapította« 1761-ben. v,z azonban rövid ideig működött. Csak hooszu szünet után, 1822-ben éledt fel újra az irodaion műhelye, amelyet Beimel József állított föl, s egyúttal könyvkereskedést és könyvkötészetet is nyitott. ben Horák Egyed kezébe került az egész üzletj majd 1877ben Buiárovits lusztáv vette át. A második könyvnyomdát 1881-ben Laiszky János alapította. Az érsekség visszatérte után rövidesen kezdetét vette e y uj

t nagyszabású székesegyház, az ország akkori legnagyobb méretű építkezésének tervezési műnkija, "... melly ha felépülhet, csalhatatlanul legszebb temploma leend haz nknak•" Az 1822-ben megkezdődé munkálatokat a megrendelő Rudnay érsek halála szakította meg 1831-b

sn. Folytatására csak 1840-ben került sor. Az 1 Of-os nyelvi törvény után mind a vármegye, mind a város áttért a magyar nyelvű ügykezelésre. 18; l-ben Esztergora vármegye közönsége az orsz ágban elsőként fordult a Magyar Tudós T irsasághoz, a mesterségek magyar műszavainak, a magyar népdaloknak, népszokásoknak öszszegyüjtéséőrt. A Komárom Megyei Levélt rban található az a nyomtatott kiadvány, mely szerint Hemes Eszter -om Vármegye Xöz-lyülése a Magyar Hyelv gyarapítása tárgyiban előterjesztette véleményét - "Üinthogy a'Kemzeti létei, az Ország virágzó illapottya, és a köz Jót előmozdító haza szexetete, legközelebbrül a nyelv miveltségén, s közönséges kiterjedésén épülne A magyar nyelv előmozdítóea érdekében Esztergom is létrehozott egy küldöttséget, mellnek Helischer József is tagja vöLt.