Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.

Tartalom - A NÖVEKEDÉS KORSZAKA (1920-1941)

játszott Geyer Béla zenetanár. Az ifjúsági kultúrcsoportok iskolán kívüli szereplését jól érzékelteti az 1937. esztendő ilyen irányú programja. Január 23-án az énekkar a leánygimnáziumban szerepelt, március 15-én a városi ünnepségen és a belvárosi olvasókörben. December elején ugyanitt lépett fel az énekkar és az önképzőkör szavalói. A hónap közepén Szenttamáson az ifjúsági zenekar is csatlakozott hozzájuk. Az 1941-ben készült jelentés arról is beszámol, hogy az olvasókörben népművelői előadásokat tartottak a jelöltek. 1934-től az új, szép otthonában ad nyaranként helyet az intézet a Katolikus Nyári Egyetemnek. Ennek munkájában részt vettek a tanárok és a felsőéves tanítójelöltek. Történelem és nevelés Az első világháborút követő, számunkra embertelen békekötés teremtette hangulat, valamint a magyar társadalom azon igyekezete, mely a hazát ért megaláztatáson változtatni kíván, áthatotta az élet szinte minden területét. Egyértelműen érezhető volt ez az ifjúság nevelésében, a felnövekvő nemzedék elé tűzött feladatok meghatározásában is. A tanítóképzőkben az átlagosnál konkrétabban megfogalmazták a feladatokat. Ez érthető, hiszen a fiatal tanítókra várt olyan ifjúság nevelése, mely bármikor hajlandó a haza feltámasztásáért cselekedni. Mindehhez a római katolikus egyház által támasztott természetes követelmények járultak hozzá. Ezeket 1919 tavaszának történései is befolyásolták. Az egyház elvárásait jól tükrözi az érsek által 1923. szeptember 14-én jóváhagyott - már említett - internátusi rendtartás. E helyi jogszabálygyűjtemény - a múlt század során keletkezett előírásokkal egyezően - központi helyet biztosít a világnézeti nevelésnek. Jellemzője a fiatalokról való teljes gondoskodás előírása és biztosítása, egyben életüknek a kor szelleme szerinti túlszabályozása, az intézetben lakók zárt közösségének kiépítése, az egyházi törvények elsődlegességének tudatosítása. Mindezek a jövendő tanító keresztény jellemének alakítását voltak hivatottak elősegíteni. Az intézeti rendtartáshoz hasonlóan itt is határozatban megfogalmazódott a kor gondolata, hogy olyan keresztény, hazafias tanítókat kell képezni, akik majd visszaszerzik Nagymagyarországot. 61