Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.

Tartalom - A HÁROM NEVELŐKÉPZŐ TANULÓI

Az első világháborút követő békekötés következtében a főegyház­megye területének nagyobbik fele Csehszlovákiához került. Megvál­tozott az iskola felvevő területe, elsősorban Komárom-Esztergom és Pest megyére korlátozódott, majd később csatlakozott Nógrád megye is. A történtek befolyásolták a tanulók nemzetiségi összetételét. 1923­1938 között mindössze 5 szlovák és 70 német nemzetiségű tanulója volt az intézetnek. Ez a változás a történtek után természetes, hiszen eddig az intézetben tanuló szlovák fiatalok többsége a Csehszlováki­ához csatolt területekről érkezett. A városkörnyéki szlovák települé­seken akkor kis lélekszámú lakosság élt. A német települések száma több és nagyobb létszámú volt. Tulajdonképpen csak a német nyelvű képesítés lehetősége maradt fenn, mely 1927-től vált rendszeressé. 1933-tól heti egy órában német kisebbségi tanfolyam működött az érdeklődők számára. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy ezekben az években ismét 17 német nemzetiségi tanítói oklevelet állítottak ki az intézetekben. A jelölteknek a kiegészítő vizsga során elsősorban a német nyelven való jártasságukról kellett tanúbizonyságot tenniök. Ennek sikere ese­tén anyakönyvüket és tanítói oklevelüket az alábbi záradékkal látták el: „Német nyelvű népiskolára képesíttetett." E tevékenységet a kormányzat is támogatta. Erről tanúskodik Te­leki Pál kultuszminiszter akkoriban elmondott beszéde is: „Midőn más államok kötelékében élő magyar testvéreink anyanyelvi oktatását, népi kultúrájuk fenntartását kívánjuk, mert ehhez joguk van, úgy a magyar állam kötelékében élő idegenajkú honfitársainknak, a csopor­tosan élő nemzeti kisebbségeknek is. Elvitathatatlan emberi joguk anyanyelvük használata, népi hagyományaik és kultúrájuk fenntartá­sa, ápolása. Ennek a jognak gyakorlatát az államhatalom köteles biz­tosítani nemcsak az illető nemzeti kisebbségek, hanem az államalkotó és államfenntartó magyar nemzet érdekében, mert erőszakos eszkö­zök alkalmazásával még senkit sem lehetett egy nemzet fiává, hű polgárává tenni." A hajdani Felvidék 1938 őszén ismét Magyarország része lett. En­nek következtében, a következő években inkább a leányképző nemze­tiségi összetételében, a több nyelvet beszélők számának emelkedésé­ben állott be lényeges változás. Ezt megelőzően a tanulóknak mind­140

Next

/
Oldalképek
Tartalom