Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.
Tartalom - A HÁROM NEVELŐKÉPZŐ TANULÓI
össze 1-2%-a beszélt a magyaron kívül szlovákul is. Németül többen. 1938 után ez az arány 15%-ra emelkedett. Ebbe természetesen beletartoztak azok a magyar nemzetiségűek is, akik Csehszlovákiában sajátították el a nyelveket, de azok a szlovákok is, akiknek faluja most ismét Magyarországhoz került. A német nyelvet is beszélők aránya az eddigi 8-ról 10%-ra emelkedett. A fiúképzőben az 1940/41. tanévben adták ki az utolsó, német nyelvű iskolában is tanításra jogosító diplomát. Ekkorra - közel két évtized alatt - legalább 40 német tanítójelölt jutott oklevélhez. Ha figyelembe vesszük a leányképző 17 hasonló oklevelét, melyet szintén az 1930-as években adtak ki, valamint a századvég legalább 15 hasonló okmányát, akkor megállapíthatjuk, hogy csupán 1874 és 1941 között az esztergomi tanítóképzőkben legalább 72 személynek adtak át olyan oklevelet, mely feljogosítja tulajdonosát a német anyanyelvű gyermekek tanítására is. Ez a szám minden valószínűség szerint ez esetben is lényegesen magasabb, hiszen az 1887 és 1927 közötti esztendőkből sajnos semmilyen idevágó adattal nem rendelkezünk. A szlovák nemzetiségiek közül 1940-ben kettő, 1941-ben három személy kapott hasonló oklevelet. Ezzel az 1887 és 1941 között kiállított szlovák oklevelek száma legalább 33-ra emelkedett. Ha azonban figyelembe vesszük az ezt megelőző időszakot, amikor szervezett nemzetiségi tanítóképzés is folyt a városban, akkor ezek száma lényegesen magasabb. 1945 novemberében 16 tanuló tett a fiúképzőben magán vizsgát, közülük többen egyik tárgyként a szlovák nyelvet választották. A kultuszminisztérium 1951-ben kérte a középiskoláktól a nemzetiségi tanulók adatait. E megkeresésre készült jelentés szerint az intézetnek ekkor 11 szlovákul, 2 románul is beszélő diákja volt. A németek száma nem szerepel a jelentésben. A szlovákok között elsősorban hazai nemzetiségiek találhatók, de volt közöttük áttelepített vagy menekült szülők gyermeke is, mint ahogyan a román nyelvet beszélők is ezek sorából kerültek ki. 1953-ban csak a végzős osztályok nemzetiségi nyelvet beszélő tanulói iránt érdeklődik a minisztérium. Ekkor 2-2 szlovák, román és német nyelvű tanulóról szólt a jelentés. E felmérés azon törekvés része, melynek eredményeként a nemzetiségi iskolák nevelőkkel való ellátását kívánták megoldani. így próbálták felkutatni azokat a fiatalokat, akik megfelelő tanulmányok után esetleg vállalkoznak erre a munkára. 141