Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 2.

Tartalom - Az intézet és a társadalom

nos iskolái között. Mindez jó alkalmat szolgáltatott ahhoz is. hogy az őket esetenként meglátogató oktatók - a nevelőkkel, igazgatókkal való találkozással - hozzájáruljanak a kapcsolatok erősítéséhez, egymás gondjainak megismeréséhez. A hetvenes évek közepén a hallgatók azon igyekeztek, hogy kölcsönösen bemutassák saját megyéjüket a máshonnan jött társaiknak. Ezt egy időben mindhárom megyéből érkezők - népes közönség előtt - meg is tették. A nógrádiak szerepléséről a helyi sajtó az alábbiakban adott hírt: „Az esztergomi Tanítóképző Intézet ifjúsága a tanév elején elhatározta, hogy a Komárom-, Nógrád- és Pest megyéből jött fiatalok bemutatják saját megyéjüket a másik megyéből származó, de tanulmányaikat Esztergomban folytató társaiknak. Ezen elhatározást valósították meg a nógrádiak, mikor társaik elé álltak és a hallgatóság közé varázsolták a palócföld dimbes-dombos tájait. Aki belépett a diákoktól zsongó terembe, mindjárt tapasztalta az előkészítés alaposságát. Az egyik falon Nógrád megye térképe, közel hozzá Salgótarján címere. Az asztalokon a megye jelentősebb ipari üzemeinek mini árubemutatói képes ismeretterjesztő füzetek társaságában. A síküveggyár termékei mellett ott láttuk az öblösüveggyár gyönyörű mintadarabjait, a Zománcipari Művek pici tűzhelyét. ízelítőt a kohászati üzemek termékeiből. A palóc táj képes ismertető füzete mellett eleven szemléltetésként igazi palóc népviseletbe öltözött és bemutatkozott a közönségnek az érsekvadkerti Paulicsek Erzsébet. Először a „Kisterenyén húzzák a hat órát" kezdetű dalt énekelték el a nógrádi lányok és fiúk, majd bekapcsolódtak a közönség soraiból is. A bemutatkozók nevében a salgótarjáni Szabó Viola ismertette a nógrádi táj történetét, vetített képek segítségével szemléltette a dimbes-dombos vidék szépségét. Részletes ismertetést tartott Salgótarján kialakulásáról, a környék bányáiról, munkásmozgalmáról. Ezután vetített képek segítségével rövid városi sétára invitálta a jelenlevőket. A somoskőújfalui Csomány Mária - a kiállítási anyag segítségével - bemutatta a megye, elsősorban Salgótarján iparát. A Karancskesziből jött Tarjáni Anna a megye történelmi nevezetességeit, várait mutatta be. Szinte élettel telt meg a hallgatóság előtt képeken látható Salgó vára, a Petőfiházzal, Drégely, Hollókő. A hallgatóság megismerkedhetett - vagy feleleveníthette eddigi ismereteit - nemzeti történetünknek azon szakaszaival, melyek e területhez kapcsolódnak. Ipolytarnóc említésénél beszéltek a helyszínen talált őskori leletekről. A jobbágyi Ökrös Zsuzsa igazi palócos kiejtésével gyönyörködtette a népes hallgatóságot. amikor szólóban énekelte a „Fúj, süvölt a Mátra szele", majd „A fiastyúk magasan áll az égen..." kezdetű, az általa képviselt vidéken ismert és énekelt dalokat, amelyek csak fokozták a hangulatot, mielőtt a zagyvarónai Szabó Ágnes Balassagyarmat bemutatására vállalkozott. A résztvevők érdeklődéssel hallgatták a régi város múltjáról, jelenéről szóló ismertetést. Részletes tájékoztatás hangzott el a Palóc Múzeum gyűjteményéről. a környéken betöltött szerepéről. Szó esett a régi vármegyeházról. a megye nagyjairól, irodalmi nagyságairól. Madách Imréről Tarjáni Anna, Mikszáth Kálmánról Paulicsek Erzsébet. Szabó Lőrincről a balassagyarmati Jámbor Éva emlékezett meg Balassagyarmat című versének felolvasásával. A vers idézte a régi Templom utcát, mely otthont adott a költőnek, s amelyre mindig szeretettel emlékezett vissza. 73