Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 2.

Tartalom - Az intézmény hallgatói

Tanév I. évfolyam II. évfolyam III. évfolyam Összesen 1975/76 14 14 1987/88 21 21 1988/89 25 21 46 1989/90 11 25 21 57* 1990/91 54 1991/92 29 1992/93 38 * Innen az óvodapedagógus nevet viseli. Levelező tagozaton Tanév I. évfolyam II. évfolyam Összesen 1971/72 27 27 1972/73 22 28 50 1973/74 52 21 73 1974/75 206 54 260 1975/76 106 183 289 1976/77 121 121 A hátrányos helyzetű fiatalok támogatása Hazánkban már a II. világháború előtt az értelmiségiek jelentős csoportjai szólaltatták meg a társadalom lelkiismeretét amiatt, hogy a közép- és a felsőoktatási intézményekben feltűnően kevés azon rétegek gyermekeinek az aránya, melyek a társadalom túlnyomó többségét alkotják. Ezen változtatni szerettek volna. Munkájuk során az egyének és a hivatalos kormányzat is kezdett e kérdésre odafigyelni, lépések történtek a tehetséges munkás- és parasztgyerekek felkarolására. A II. világháborút követő évek egyik programja lett, hogy szélesre táruljanak az oktatási intézmények kapui mindazok előtt, akik eddig a társadalom perifériáján éltek, sem igényük, sem anyagi lehetőségük nem volt arra, hogy a szellemiek gyarapításán keresztül biztosítsák a felemelkedést. Több mint egy évtizeden keresztül adminisztratív eszközök biztosították számukra a felsőoktatási intézményekbe való bejutást, sőt a legtöbb esetben elsőbbséget is. Egyre inkább világossá vált, hogy a felemelkedés biztosításának ez a módja nem tartható fenn. Az adminisztratív jogszabályok megszűnése utáni években csökkent e társadalmi réteg gyermekeinek aránya a tanítóképzőkben is, pedig hazánkban szinte tradíció volt, hogy a munkás- és a parasztszülők gyermekeinek jelentős része elsősorban ezt az iskolatípust népesítette be. 62