Füvessi József [összeáll.]: Az Esztergom-Búbánatvölgyi Kerek-tói vízfolyásra telepített tavak felújításának és az esztergomi Vasas Horgász Egyesület alapításának és működésének története

E_Lí?l£.ILí>ZÜ LET - FE.I_££óZÜI_£6 Annak érdekében, hogy egyesületünk mielőbb tóhoz jusson, különböző lehetőségeket kellett megvizsgálni, gazdaságossági, megközelítési, víznyerési, esztétikai stb. szempontból. Az elvégzett vizsgálatok, sorrendben: 1963 tavaszán engedélyt kaptam Hazai Jenőtől, a Marógépgyár igazgatójától a vállalati autóbusz használatára. Ennek köszönhetően mintegy 32-en „kirándultunk" a Prímás-sziget nyugati felső harmadában lévő „Kutyaszorító"-nak nevezett elhanyagolt tóhoz, hogy megszemléljük: lehetséges-e és főként megéri-e horgász tóvá alakítani? Tulajdonképpen a „Kutyaszorító" a korábbi évszázadokban élő Duna-ág volt az itt lévő kisebb szigetek közt. A jelenlegi Prímás sziget három kisebb sziget a Csitri-, a Szénás(kaszálósnak is nevezték), és a Nagy sziget közötti mederágak eliszaposodása révén keletkezett. Gyermekkoromban idős emberektől hallottam ezeket a neveket. 8-10 éves koromban, a Csitri ágban Édesapámmal, görbített gombostű horoggal sneciket (szélhajtó küszt és kis keszegeket) fogtunk. Ez, a kis tóvá alakult folyóág a Duna vízszintjének ingadozásával telítődik vagy apad. Amikor az áradás olyan mértékű, hogy a szigetet elönti, a kis tó víz alá kerül. A tavacska víztükre - ideális telítettség esetén kb. 120x30 m, azaz 4000 m

2. A víztükör területét növelni lehet a volt MOVE sportpálya felé. A helyszínen kitermelt földdel körgát építhető, amely bizonyos árvíz szintet kivéd. Alapos mérlegelés és számítások alapján, ha a víztükör nagyságát mintegy 10000 m

2-re növelnénk, akkor is csak 60-70 fő horgászási lehetőségét biztosítaná, a párolgási és szivárgási vízveszteséget az élő Dunából kellene pótolni, így ezt a lehetőséget a vezetőség elvetette. Indokolta ezt a döntésünket az is, hogy a halállomány téli megvédése, teleltetése megnyugtató módon nem volt megoldható, továbbá a tó állandó őrzése igen nagy költséget jelentett volna. Szóba került a Reptér területén valaha létezett ún. „Corhusz-tó" felújítása. Ezt a tavat valamikor egy triász-kori forrás táplálta, a túlfolyó vizet a Vörös-patak vezette a Dunába. Ez a forrás eliszaposodott, elapadt. A sík vidéki tó megmaradt körgát elemei alapján a tó területe 50-55 kh lehetett. Megtekintés után végzett számításaim szerint ennek felújítása kisebb területet figyelembe véve is, több millió Ft-ot igényelt volna. (Forrás felújítása, fúrása, földmunka, műtárgyak építése stb.) Felvettem a kapcsolatot az „Úszó Falu" Halász Szövetkezettel, de ők Schalkász Ferenc, Láng István - szintén gazdaságtalannak vélték a felújítást. A vezetőség tájékoztatása után a Corhusz-tóval nem foglalkoztunk tovább. Az előzetes felmérések azt eredményezték, hogy reális lehetőségként a Búbánat-völgyi tavak felújítása maradt meg. Gyermekkori álmom - egy nagyszerű horgászhely „csak nekem" - megvalósítása, most mások számára is. Annakidején néhányszor kimentünk az osztálytársam és barátom Maros József Bogyesz - szüleinek a Nagy Mihály kútnál lévő kaszáló földjére. Míg ők gyűjtötték a szénát, addig én felderítő sétát tettem a Kerek-tó körül. Akkor a tó - bár kis tükörrel - még megvolt. Bóklászásom közben - mivel már akkor is nagyon szerettem pecázni - elindult a fantáziám... 9