Füvessi József [összeáll.]: Az Esztergom-Búbánatvölgyi Kerek-tói vízfolyásra telepített tavak felújításának és az esztergomi Vasas Horgász Egyesület alapításának és működésének története

Enyém a völgy és a kitisztított tóban csak én horgászhatok... Hát nem érdekes? Egy gyermekkori álom válik valósággá, ha megépülnek a tavak... Adódik egy pecás, aki évszázados elhagyatottságból, elhanyagoltságból, pecatársaival, „Csipkerózsika-álmából" felébreszti, életre hívja a tavakat. Ott volt mindenki előtt a lehetőség, de nem éltek vele, nem ismerték fel milyen kincs hever előttük. Ha felébrednek, ha megvalósulnak a tavak, újabb évszázadokra kelnek életre, feltéve, ha az utókor szeretettel gondozza őket. A TAN/ALD FE.LÚJÍTÁÓA 1966-1976 Az Esztergomi VASAS horgász Egyesület alapítása tulajdonképpen elválaszthatatlan a Búbánat-völgyi Kerek-tói vízfolyáson valamikor létesített, de évszázadok óta elhagyott tavak felújításától, csak együtt értelmezhető és magyarázható. Az egyesület fejlődésével párhuzamosan ugyanis mindinkább erősödött a tó építésének sürgető szükségessége. Hogy is történt? Ismét a Marógépgyár igazgatója jött segítségünkre azzal, hogy engedélyezte a vállalati autóbusz igénybevételét. A gyári pecásokkal kimentünk a völgybe terepszemlére. Mindenkinek nagyon tetszett a gyönyörű táj csodálatos harmóniája. Gondolatban már oda képzeltük magunkat a tó partján pecázva. Élt bennünk a remény és az akarat is, hogy a közeljövőben itt kitudjuk alakítani a majdani, sok-sok kedves szórakozást és jó fogást nyújtó tavainkat, horgász paradicsomunkat. A közelben lévő ún. „fűzfáknál" található valamikori tavakat és környékét is megnéztük, azzal az elgondolással, hogy ha valamilyen okból nem sikerül a völgyi tavak megépítése, ezeket újítjuk fel. De elsőség: a Kerek-tói vízfolyásra építhető tavak volt a cél. Nagyon jókor jött a Városi Tanács és a helyi Pártbizottság kezdeményezése, hogy a völgyben kis és olcsó telkeket parcelláznak ki, amelyeken hétvégi pihenést nyújtó víkendházikók is épülhetnek. A rendezési terv elkészítésével a Komárom-megyei Tervező Irodát bízták meg. Elmentem Homor Kálmánhoz az Iroda igazgatójához (volt gimnáziumi iskolatársam) azzal a kéréssel, hogy a rendezési tervben szerepeltessék a Kerek-tó, az Alsó- és Középső tó kialakítását. Ezzel kívántam alapot teremteni a tavak megvalósításának. Kálmán örömmel fogadta elgondolásomat és a rendezési terv készítőjéhez, Balla Tibor mérnökhöz vezetett. Itt tételesen ismertettem tervemet, amelyet, mint megvalósíthatót és a rendezési tervbe beilleszthetőt fogadott el. Az elkészült és elfogadott rendezési terv tartalmazta a Kerek-tó, mint csónakázó- és horgász-tó, valamint a vízfolyáson további két tó létesítésének tervét: az építhetőség alapja így hát meg volt. De hát hogyan lesz ebből valóságos horgásztó, illetve tavak ...? „Hol legnagyobb az ínség, ott közel az Isteni segítség." Valóban egészen közel volt - Szentkúti Miklósnak, a Városi Tanács Mezőgazdasági Osztály vezetőjének személyében (aki egykor gimnáziumi iskola és zenekari társam volt, Pikula becenévvel). Az országosan meghirdetett, mezőgazdaságot ill. termelést elősegítő „meliorációs" program keretében a Kerek-tó körzetében lévő tőzeg kitermelésére szükség volt, hogy a helyi és megyei TSZ-nek lehetősége legyen a program teljesítésére - műtrágya helyett tőzeges talajjavításra. Mintát vettünk tőzegből és azt az Országos Mezőgazdasági Minő10