Füvessi József [összeáll.]: Az Esztergom-Búbánatvölgyi Kerek-tói vízfolyásra telepített tavak felújításának és az esztergomi Vasas Horgász Egyesület alapításának és működésének története

&Ú&ÁNAT V<?L<7Y: VÍZF^LYÁÓ (Múzeumi anyag) Esztergomtól mintegy 7 km-re Visegrád felé a Szamárhegy és a Hosszúhegy közötti Búbánat völgyben található az úgynevezett Kerek-tói patak. A völgy északi vége közelében egy 100-110 m hosszú gát zárja le a völgyet. Zsilipje a gát nyugati harmadán volt. A völgyben még három gát figyelhető meg. A gátak halastavak, illetve vízimalmok duzzasztó művei lehettek. A gátak a XIII. századnál később épülhettek, ugyanis az 1292. évi szamárhegyi határjárás szerint: „...per quandem fluvium de quodam stagno ibidem fluente in Danubium...." - ahol a stagnum szó mocsárra vonatkozik. Lehetséges, hogy a gátak az Ákos-palotai érseki nyaralóval egyidőben készültek. Dr. Balogh Albin bencés tanár és történész Villányi Szaniszló nyomán úgy véli, hogy a gátak a török korban épültek és rizs termesztés célját szolgálták. Ennek ellentmond a völgy erős lejtése, valamint a völgy hűvös éghajlata. Az első gáttól délre, úgy 250 m-re ugyancsak 100-110 m hosszú erősen lepusztult gát nyomai láthatók, zsilipje középen lehetett. A fentebb ismertetett gáttól délre, úgy 250 m-re ugyancsak 100-110 m hosszú, kb. 3 m magas, jó állapotban megmaradt gát van, amelynek zsilipje keleti harmadában lehetett. Az első gáttól délre kb. 500 m-re 110-120 m hosszúságú gát található. Zsilipje a gát nyugati negyedénél volt. Az egykori halastó mocsaras, náddal, sással, fűzfa bokorral benőtt gazos terület (ez a Kerek-tó). Annak megerősítésére, hogy a gátak - véleményem szerint - vízimalmok duzzasztó művei voltak, megemlítem, hogy a felújítása során végzett patakmeder mélyítésekor, a Kerek-tó jelenlegi zsilipművétől északra az energia-törőláda után előkerült egy kb. 30 cm oldallapú 3-3,5 m hosszú fa gerenda. A leletet a Balassa múzeumnak bejelentettük (malom alapja lehetett?). A JELLE.N A MÚLTTAL (Horgászélet Esztergomban 1927-1944) A horgászsportot kedvelő - elitnek is nevezhető - esztergomiak 1927-ben alapították egyesületüket „Esztergomi Horgász Egyesület" megnevezéssel. Az egyesület létszáma 3035 fő (tag) körül mozgott, zömmel a város tehetősebb és hivatali tiszténél fogva előkelőbb polgári rétegből tevődött össze. Új tagot csak előzetes megismerés, valamint a tagság közül 2 fő ajánlásával - akik mintegy felelősséget vállaltak a felvételre jelentkező feddhetetlenségéért, alkalmasságáért - vették fel tagnak. Az egyesületi élet „Club-szerű" volt. Szigorúan alkalmazkodtak a közgyűlés által elfogadott alapszabály előírásaihoz. (Ez ma is jó lenne.) A rendezvényeket tekintve: éves rendes közgyűlés, halasítás, társas összejövetelek, majális, vaskapui kirándulás, téli időben a Korona kávéházban sakk-és kártya partik, pingpong, horgászbál stb. Vízterületük: a Kis-Duna-ág egy része, a Komáromi-féle faraktár és fűrészüzem és a Vízivárosi híd közötti terület. (Mai meghatározással a Tabáni-és Kossuth híd közötti terület.) 2