Farkasné Szabó Csilla: "Vár a Vár"
Tartalom - Bevezetés
olvasótalálkozókat. A jelesebb napokra, ünnepekre minden elhivatottabb könyvtáros odafigyelt. Az itt leírtak nagyvonalakban lefedik a korábbi időszakok gyermekkönyvtárainak szerepkörét. A gyermekkönyvtár nagyban hasonlított a felnőtt könyvtárhoz, s berendezése, légköre is azt „utánozta". Milyen változásokat tapasztalhatunk a rendszerváltás utáni évektől kezdődően? A nyugat-európai országokéhoz hasonló átalakulásnak lehetünk tanúi a magyarországi gyermekkönyvtárakban is. A könyvek, időszaki kiadványok mellett megjelentek a nem hagyományos dokumentumok, nálunk is tért kezdett hódítani a nyitott tér koncepció, változást figyelhetünk meg a könyvtárat látogatók életkora tekintetében is, s nem feledkezhetünk meg az igények, elvárások alakulásáról sem. Mindezek új kihívást, feladatokat jelentenek a gyermekkönyvtárak számára. A nem hagyományos dokumentumok térnyerésével a könyvtár-pedagógia mellett a média-pedagógia is megjelenik a gyermekkönyvtárakban. A könyvtárosnak ismernie kell az új médiumokat, tájékozottnak kell lennie azok hasznos felhasználását illetően. Ma már a nyomtatott dokumentumok mellett a CD, a CD-ROM, az Internet is igen jelentős információforrás. Megfigyelhető, hogy sok gyermek elsősorban számítógép-használat céljából látogatja a könyvtárat. A „nyitott tér" koncepció a felnőtt- és gyermekkönyvtárak merev elkülönülését oldotta fel. A nagyobbak, a 12-14 éves olvasók, nemcsak a gyermekrészleget, hanem a könyvtár teljes állományát használhatják, bár fő helyük továbbra is a gyermekkönyvtár. Ilyen szemlélet alapján működik például a szombathelyi könyvtár. Az olvasók életkora tekintetében bekövetkezett változás, illetve a gyermek és felnőtt részleg életkor alapján történő szigorú elkülönülésének fellazulása azonban szinte valamennyi könyvtárban észrevehető. A gyermekkönyvtárakban általában az alsó korhatár kitolódásával találkozhatunk. Ezt saját tapasztalatommal is alátámaszthatom. Az esztergomi városi könyvtár gyermekkönyvtárának 2006-ban 40 óvodáskorú tagja volt, s néhány látogató a 3 év alatti korcsoportba tartozott. A felső korhatár többségében 14 év, de vannak könyvtárak, amelyek 16 illetve 18 évig fogadják az olvasókat, sőt néhány könyvtár nem szab meg sem alsó, sem felső korhatárt. Erre a „rugalmas" könyvtárhasználatra igény is van. A kisiskolások mellett a serdülők is gyakran válogatnak a gyermekkönyvtár polcairól. A használók körének változása természetesen az állomány összetételének módosulásával járt. 4
