Edvil Illés Gyula: Az Esztergomi Főszékesegyház

10 székesegyház épülettestébe, hanem attól különálló egységként szerepelteti. Nem írható Hartman tervének javára, hogy — a hagyományos elhelyezés szemmel­tartásával ragaszkodik az egykori főtemplom keleteléséhez s ezért az új fő­székesegyház homlokzatát nem az aszimmetrikusan elgondolt két kanonoki ház­sor, hanem a I)una felé fordítja. így a tervezett egyházi épületeket nem foglalja nagyobb és szervesebb egységbe, mint azt akár a Barkóczy-féle modell, akár az ebből kiinduló Ktihnel-féle tervek mutatják. Mindezek alapján kezdetlegesebbnek, s talán az említett modellnél valamivel korábbinak gondoljuk Hartman tervét. Viszont az is lehetséges, hogy ami itt kezdetlegességnek látszik, az csak a tervező építész merészebb művészi képzeletének hiányában keresendő. Barkóczy, aki nyilván a fenti modellben kifejezésre jutott terveket fogadta el, 1763-ban hozzá is lát a bontási munkálatokhoz és azokat személyesen ellen­őrizendő, ideiglenes épületben a várhegyen lakik. 2 8 Sajnos csupán részben készül­tek el a kanonoki házak alapozásával, amikor 1765 július 18-án Barkóczy Pozsony­ban meghalt. A várat ekkor ismét katonaság szállja meg s a székesfőkáptalan is beszünteti az építkezést. Az omladozó főszékesegyház előcsarnokának nyugati falához épített nyolc­szögletű torony, melyet a törökök is használtak, még 1764 május 2-án bedőlt, s maga alá temette a porta speciosá-t is. 2 9 Mária Terézia körülbelül a mai főszékesegyház helyén 1770—1771, Szent István király tiszteletére egy kisebb, kereszthajós, egytornyú templomot épít­tetett. 3 0 Keleti homlokzatát a kőből faragott osztrák sas mellett a Szent István­rend láncával körülfont magyar címer s a torony két oldalán Szent István és Szent László kőszobra díszítette. E szobrok ma a főszékesegyház előtti lejtős út felső szélein állanak. Rézzel födött tornya tetején a magyar szent korona s azon a kettős kereszt ragyogott. 3 1 A templomot 1821-ben lebontották. Minthogy az esztergomi érsek székesfőkáptalanával együtt ebben az időben Nagyszombatban rezideált, a Mária Terézia-féle templom sohasem volt főszékesegyház és itt csupán helytörténeti szempontból említettük meg. Noha gróf Batthyány József, a következő prímás (1776—1799), meg akarta valósítani Barkóczy terveit, az ennek érdekében folytatott tárgyalásoknál még­sem jutott tovább. 3 2 * Károly Ambrus rövid, másfél évig tartó érseksége, majd tízéves széküresedés után I. Ferenc 1819 július 12-én Rudnay Sándor (1760—1831) erdélyi püspököt

Next

/
Oldalképek
Tartalom