Edvil Illés Gyula: Az Esztergomi Főszékesegyház
II nevezte ki érsekké, aki 1820 május 16-án már Esztergomban veszi át a főegyházmegye kormányzását. 3 3 A prímási palota céljaira egyelőre a volt jezsuita-kolostort bérelte ki, ideiglenes főszékesegyházul pedig a kolostorral összeépített egykori jezsuita-templomot (a mai vizivárosi plébániatemplom) használja. A törvények sürgető ereje (1723: LV. tc. 6. §., 1751 : III. és 1802: XVII. tc.) s a király egyenes kívánsága, hogy az érsek székesfőkáptalanával együtt mielőbb visszatérjen Esztergomba, de bizonyára legnagyobbrészt Eudnay erélyes és tettrekész alkotó A főszékesegyház, a prímási palota, a két papnövelde s a huszonkét kanonoki ház távlati képe kelet felől. 1828 előtt. — PACKH tervrajza KÜHNEL után. Esztergomi prímási levéltár. szelleme volt az esztergomi egyházi építkezések megindítója. Előreláthatólag több évtizedre terjedő és töméntelen anyagi áldozatot igénylő munka árán lesz csak megvalósítható, hogy a primátus és a székesfőkáptalan, méltóságához illően rezideálhasson majd ősi városában, ha oda Nagyszombatból véglegesen visszahelyeztetik. A prímás rendeletére valamennyi kanonok legkésőbb 1820 július i-ig köteles Esztergomban letelepedni, mert ezen a napon a nagyszombati templomot megfosztja főszékesegyházi jellegétől. 3 4 Mivel akkor a várhegyen csak a kisméretű Mária Terézia-féle templom, a Bakócz-kápolna, a régi főszékesegyház romja és néhány katonai épület állott, 3 5
