Dobay Pál: Az Esztergomi erdészet története

erdőiéo" névén* A vadászati jogot bárbeadták, Hámi mellékjövedelmet jelentett még az erdő területén lévő 3 kőbánya müvelése, I, A Dámvadáéi erdőtest emberemlékezet éta a mindenkori esztergomi érsek - régiesen hangzó kifej ezéesel i Magyarország biboros hercegprímása - hitbizományi uradalmához tartozott, Hevét a mesterségesen idetelepített dámvadról kapta. Az utolsó példányokat a IX« világháború magyarországi szakaszában irtották ki, A prámási erdőkben a kor átlagos erdőgazdálkodási színvonalánál valamivelőjóbban gazdálkodtak a - A főleg sarjról történt felújítás eredményeként létrehozott fiatalosokban 15-20 óv körül volt a tisztítás. Eközben meezezemenően kímélték a magról kelt egyedeket« - 40, éves kor tájén negativ jellegű, csekély erélyű gyérítést végeztek« - 60« éves korban következett a tarvágásos véghaeználat, előnyben részesítve azokat az állományokat» amelyekben már a természetes újulót is megjelent* A véghasználati fatömeg néhány %-n iparlfa volt* A vadászati jogot nem bérbeadás útján, hanem házilag gyakorolták« Legeltetés és egyéb mellékhasználat nem folyt* Esztergom S5. A mai 1-12« tagok a Seentgyörgymezői közbirtokosság tulajdonéban állottak* Ez az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961,évi VII, törvény végrehajtása során került felszámolásras - az 1-3 ób 6, v&lamint 8-12, tagok állami tulajdonba kerültek« - e 4*5« és 7 tagok használati jogát pedig a jelenlegi Esztergom-Piliemarótl "Lenin útja" MGÍSZ, élvezi. Az erdőgazdálkodás semmiben sem különbözött a Sajót község hátárában volt két közbirtokosság már emiitett ténykedésétől, A Szamárhegyen lévő négy felhagyott kőbánya nevezetessége, hogy ezekből termelték az európai hirü Esztergomi Bazilika építéséhez felhasznált kő túlnyomó részét a múlt század első felében« 3« A mai 13 «-1Q« tagok területe - akárcsak a Bajőt-Dámvadasi erdőtest - a hercegprimásl uradalomhoz tartozott* A bennük folyó gazdálkodást ugyanott már tárgyaltuk*