Dobay Pál: Az Esztergomi erdészet története

'U Az Esztergom határában lévő többi erdő - néhány hektárnyi magánerdőt nem számítva - városi tulajdonban éo - kezelésben állott, minden bizonnyal már a török hódoltság előtti időkben is* Mária Terézia ezt oklevélben is megerősíti az 1700-as évek derekán, hiszen Esztergom szabad királyi város volt, A hajdoni városi erdőkben folyé gazdálkodás nemigen különbözött a Szentgyörgymezői közbirtokosság már emiitett ténykedésétől* Faltétlenül j 'i • ' • rosszallásunkat váltja azonban ki* hogy a sarjfeldjitás * "áterdőlós" - 40, éves kori tarvágás általános gyakorlata 1922-ig fennállt* Xíémi előrelépést jelentett ugyan 1870-1922. között a régi erdőrendezés vesszőparipájaként emlegetett - "szabályos állapot"-ra valé törekvés a rendszeres évi 40 kh területű ter-vágá vágások bevezetésével, bár a mértékedé szakmai közvélemény már e korszakban egyre inkább hangoztatta! a térezakozás csupán elemlsta megoldása az erdőgazdálkodásnakf Az 1922. esztendő kedvező fordulatot hozott az Esztergom városi erdő történetében. Ekkor - Erdődy Miklós városi ©rdőmester utódaként - Komén Béla erdőmémököt bizták meg a városi erdő kezelésével. Komán Béla első dolga volt ® gondjaira bízott erdő üzemtervének elkészíttetése. Est még 1922-ben valóra is váltotta Hajdú Gyula erdőmérnök közreműködésével* E legelső üzemterv célkitűzései a következők voltak« - szálerdővé való átalakításs - 40 évről 80 évra kell felemelni a vágáskorti - előtérbe helyezendő fafajok» tölgy éo bükk, visszaszorítandó fafajoki hárs Ós vlrégoekőriss - intenzív bozótirtást - az "áterdőláe" elmén végzett erdőrontás 'azonnali megszűntetéoei - a szakszerű gyérítések szorgalmazása« - véghasznólat csakis előzetes - csemetével vagy kvetéssel végzett - alátolepitóo után! Komán Béla ennek megfelelően gazdálkodott. A felemelt vágásérettségi kor következtében figyelme főleg a gyérítések folé fordult. Kevésnek találta a Hajdú Gyula által javasolt 3-4 r? kh.gyéritésl erólyt, Így ezt ftb. 10 mVkh. értékűre emelte.