Deák Antal András: A Duna fölfedezése
Tartalom - III.A DANUBIUS PANNONICO-MYSICUS, 1726
A DUNA FÖLFEDEZÉSE Miután a térképek segítségével az országról és annak fő folyójáról, a Dunáról képet adott, rátér a Kárpát-medencében országot alapító magyarság történelmének felvázolására. Leírásában a mai történészek által gyakran emlegetett kettős honfoglalás gondolata sejlik fel. A Magyar Királyság — mondja - a zsarnok Attilának köszönheti létét..., aki katonáival mindet meghódította, elözönlötte Pannóniát, felállította benne királyi székhelyét, végül Pannónia nevét Hungariára változtatta. Halála után utódai viszálykodásukban tönkretették az országot, és visszatértek barbár hazájukba. Nem felejtették el azonban a Magyar Föld gazdagságát és termékenységét, és a hét vezér irányításával elhatározták, hogy visszatérnek. Előbb Erdélyt hódították meg, majd onnan kiindulva egész Pannónia területét, amelyet a hunokra emlékezve Hungariának hívtak. Szent István és Nagy Lajos király idejében felvirágzott az ország, de részben saját népének széthúzása, részben pedig az idegenek kapzsisága miatt az ország végveszélybe jutott... Ezzel saját korához ér el Marsigli. Szemléletében a Habsburg-pártiság meghatározó. Lipót császárt Isten küldöttének mondja, aki miután az ország nagyobb részében a törökök szörnyű uralmát fölszámolta, a Magyar Királyság ősi jogait és hatalmát helyreállította. Továbbá a törökök elleni végzetes mohácsi csatát követően az ország csak azért nem pusztult el teljesen, mert a magyar koronának trónörökösök egész sorát adó Habsburg házból származó, napjainkban dicsőségesen uralkodó Lipót császár, az elődei által szerzett országokat bölcsességgel és karddal mind ez ideig éberen őrzi. Es ami fogyatkozás az ország hajdani méltóságán esett, azt ő Isten segítségével helyreállítja. Ezt követően Dunán inneni és Dunán túli részre osztva az országot, bemutatja annak közigazgatási rendszerét, a közjogi méltóságokat, szól a Magyar Birodalomhoz tartozó országokról: Horvátországról, Szlavóniáról, Dalmáciáról, melyek élén vajdák állnak, valamint Erdélyről, amelynek kormányzója van. A történelmi áttekintés után ismét a Duna kerül középpontba: nevének etimológiájával foglalkozik, és a Duna - Ister elnevezés kérdésében foglal állást: a Duna a gyors folyású szakaszra értendő, mondja, az Ister pedig a folyónak az al-dunai zuhatagok után lelassult részére. Ezt követően a folyó által érintett vármegyéket, országokat, kisebb-nagyobb településeket 26 3 és népeket ismerteti. Közben megtudunk tőle olyan érdekességeket is, mint amilyen például a törököknek a Délvidéken gyakorolt nemzetiségi politikája: A hegyes és kietlen Szerbia lakóit odacsalogatták és gyűjtötték. .. Nagy és úgyszólván kimondhatatlan áldás volt ezen népek számára, midőn terméketlen szülőföldjüket a magyarok tágas, termékeny szántóföldjeivel cserélhették fel és a dunai, tiszai és más mocsarak környékén települhettek le, ahol bővelkedhettek halban. Az asztronómiai rész 21. kép - Holdfázis rajza Müller naplójából Csillagászati megfigyeléseit Marsigli a földrajzi szélesség és hosszúság meghatározása érdekében végezte, illetve végeztette. A kapott adatokra a térképkészítéshez volt szüksége. Ez idő tájt kezdett elterjedni a csillagászati módszer használata nagyobb területek térképezésénél. Az asztronómiai alap, miként azt Mikoviny Sámuel kevéssel később nevezte, 264 lehetővé tette a kiválasztott pontok, települések földrajzi szélességi és hosszúsági helyének, valamint a világtájakhoz viszonyított helyzetének meghatározását. Ezek birtokában Marsigli és Müller ki tudta számítani a mérések 26 3 A táblázatos felsorolás azt ígéri, hogy a helységek egymástól való távolságát is hozza, de aztán - feltételezhetően sajtóhiba miatt - ezt csak az első lapon teszi. 26 4 Mikoviny Sámuel (1700-1750) Epistolájában (1732) fejtette ki a módszer alkalmazásának lényegét. Deák A.: A Hungaria Nova megrajzolója. Bp. 1987. p. 59. 60
