Deák Antal András: A Duna fölfedezése
Tartalom - I. A DANUBIUSHOZ VEZETŐ ÚTON
A DUNA FÖLFEDEZÉSE (torkolatától megközelítőleg Novi-ig). A határok mentén csupán a katonai jellegű építkezéseket tiltották meg. Brodnál például külön kitérnek arra, hogy kiválóan alkalmas kereskedelemre, és építhető ott város illő és megfelelő fallal... - a várat azonban, melyet a császáriak újjáépítettek és megerősítettek, le kellett rombolni. Az 1699. január 26-án aláírt békeszerződés csak nagy vonalakban rögzítette a határokat. Annak pontos vonalát egy török és egy osztrák határkijelölő bizottság rögzítette. A munkát 1699. március 22-én kellett megkezdeni, hogy az alattvalók nyugalma és biztonsága érdekében a bizottságok közös határozatai alapján a határokat mihamarább világosan elválasszák és megjelöljék.^ A határkijelölés vezetője Az osztrák bizottság vezetőjévé Marsiglit nevezték ki. Az Erdélytől Horvátországig — csaknem az Adriáig, 850 km hosszan kígyózó, a két birodalmat egymástól elválasztó határ kijelöléséhez Marsigli a török megbízottal való tárgyalásokra térképek beszerzésével és a területen élő népek jelenének és múltjának tanulmányozásával készült fel. Amikor később Értekezésé ben 4 7 a kereskedelmi vonalak kiépítésének lehetőségeit vázolta fel, vagy Danubiusi ban a térség történelméről szólt, a Balkánról, Törökországról, Erdélyről és Magyarországról már nemcsak sok személyes tapasztalattal, hanem nagy történelmi tudással is rendelkezett. Mindehhez járult jövőbe mutató ötlete: hadmérnökökkel az éppen bejárt határszakaszokat felmérette és feltérképeztette. Ezzel egyrészt megvédte önmagát Bécs felé az esetleges rosszindulatú támadásokkal és áskálódásokkal szemben, amibe riválisai részéről lépten-nyomon ütközött, másrészt pedig az osztrák császár és hadvezetés kezébe olyan képileg is megfogható dokumentumot adott, amely a két hatalom közötti esetleges határvillongások elkerülését segítette elő. Amint egy-egy határszakasz pontos vonaláról sikerült megegyezni, azt térképen rögzíttette. Ezt mindkét fél vezetője aláírta és pecsétjével ellátta. Arról is történik említés, hogy ezekből a térképekből a török félnek is készíttetett. 48 Térképésze Johann Christoph Müller volt, akit 1696-ban Nürnbergből kifejezetten azért hívott Magyarországra, hogy útmutatásai alapján térképeket rajzoljon. 4 9 Határtérképeket azonban nemcsak akkor rajzoltak, amikor valamelyik szakaszról megegyezés született, hanem akkor is, amikor jelentéseiben megfogalmazott vitás kérdéseket vizuálisan meg akarta jeleníteni. Volt úgy, hogy ezeken a térképeken 3-4 határváltozatot is feltüntetett, amiből a haditanács tiszta képet kaphatott a tárgyalások menetéről. Térkép készült azonban arról is, hogy a határ mentén milyen útvonalon haladt a két bizottság, és hol, milyen elrendezéssel ütötték fel sátraikat. Általában mindkét fél bizottsága a maga területén vonult és táborozott, hogy ellátásuk költségeivel a másik fél alattvalóit ne terheljék. Munkájuk ott, ahol a két birodalmat a folyók egyértelműen elválasztották — a nomád körülményeket, a mocsarak és kiöntések kellemetlenségeit nem számítva -, nem sok nehézséggel járt. Még a szigetek miatt sem viszálykodtak. Azokat nem vonták egyik birodalom fennhatósága alá sem — maradtak senki földje, illetve mindkét fél alattvalói számára használhatók. Azokon a területeken pedig, A békeszerződés szövegér Katona István: História critica regnum Hungáriáé (Buda, 1805. 106-125. p.) c. könyvében közölte. 4 2 Mappa Geographica facta in usum commerciorum... Bécs, ÖStA KA HKR Akten 1701 BLG. Juli/42. Relation 10. melléklete, avagy Magyar Vízügyi Múzeum 23.99.1257. (másolat) An BUB Mss di Marsigli Vol. 49. p. 10. Mappa commissario Turcico communicata 4 2Johann Christoph Müller [1673, Wöhr (Nürnberg elővárosa) - 1721, Bécs], Már kora gyermekségében a tudományok és művészetek iránti nagy vonzalmáról tett tanúságot, a latin és a humán tárgyakban megbízható műveltségre tett szert - írja róla J. G. Doppelmayer a Historische Nachricht von den Nürnbergischen Mathematicis und Künstlern... c. könyvében (Nürnberg, 1730). 1692-ben Georg Christoph Eimmart tanítványaként négy évig a matematikában, az elméleti és gyakorlati asztronómiában, valamint a rajzolás művészetében tökéletesítette magát. 1696-tól 1703-ig Luigi Ferdinando Marsigli szolgálatában a Magyar Királyság területén térképészként, csillagászként, rajzolóként és személyi titkárként dolgozott. 1704-től a császári térképészként előbb Morvaországot, majd Csehországot mérte fel. Szilézia felmérésében váratlan halála megakadályozta. Ő készítette az 1709-ben megjelent, a nyugati kartográfusok számára egy évszázadra mintául szolgáló Nagy Magyarország-térképet. (Deák A. A: Johann Christoph Müller. Dunakanyar, 1987/2.) 20