Deák Antal András: A Duna fölfedezése
Tartalom - I. A DANUBIUSHOZ VEZETŐ ÚTON
A DUNA FÖLFEDEZÉSE területeken pusztított. A döntő ütközet elől pedig a törökök kitértek. Ha a csata vesztésre állt, a viszonylag könnyen pótolható háborús felszerelést hátrahagyva, a katonák életét mentve visszavonultak, hogy aztán tavasszal újra támadjanak, mígnem 1697-ben Savoyai Jenő 4 2 Zentánál a török szulrán által személyesen vezetett ellenséget éppen a Tiszán való átkelés közben tudta meglepni. A török seregnek a folyó bal partjára átkelt részét megsemmisítette. Ezzel akkora veszteséget okozott az ellenfélnek, hogy ettől kezdve a török hadvezetés hajlott a békére. 1698. október 18-án fegyverszüneti megállapodást írtak alá, és még ugyanezen évben békekötés végett tárgyalóasztalhoz ültek a török császár és az érdekelt keresztény országok megbízottjai. Marsiglit, aki hol katonaként, hol pedig mint diplomata bejárta a Duna mentét, Magyarország déli és délkeleri vidékeit, Erdélyt, és többször járt a Balkánon, kétszer követként Konstantinápolyban, nem tudták nélkülözni. A HATÁR KI JELÖLÉS Karlóca, 1699 1698. november 13-án kezdődtek meg a fent említett béketárgyalások Karlócán I. Lipór német-római császár és magyar király, II. Ágost, Frigyes lengyel király, az orosz cár és II. Musztafa szultán képviselői között. I. Lipót császár nevében Leopold Schlick 43 - titkáraként L. F. Marsigli - voltak jelen, a török szultánt pedig a birodalom főkancellárja és belső tanácsosa képviselte. Magyarországnak nem voir képviselője. Lipót császár ezzel is deklarálni kívánta, hogy fegyverrel megszerzett tartománynak, mintegy gyarmatának tekinti az országot. A Szent Szövetség (Liga Sacra) tagjai és a szultán között Anglia és Hollandia követei közvetítettek. A tárgyalások rendkívül vontatottan haladtak, pedig a követek már igyekeztek volna haza. Tél volt, és Karlócza egyébként sem nyújtott sok kényelmet. Mindehhez járult még, hogy a tíztől délután fél háromig zajló tárgyalásokat sátrakban folytatták. A fagyoskodást megelégelő John Paget, Anglia követe ultimátumszerűén határnapot jelölt meg a szerződés aláírására 4 4, amit a kitűzött időben, 1699. január 26-án teljesítettek is. 4 5 Ezzel Magyarország számára 25 évre szólóan megszületett az áldott béke. Alapelvnek fogadták el, hogy uti possidetis, ita possidentis (ahogy eddig birtokoltátok, úgy birtokoljátok ezután is), amit mindkét fél megpróbált saját előnyére értelmezni. A szerződés nem hagyta figyelmen kívül a felek kereskedelmi érdekeit sem. Sőt, határozatai kifejezetten kereskedelembarátnak mondhatók. Amíg ugyanis megtiltja, hogy a határt képező folyók - a Maros, a Tisza, a Száva, az Una — partjai mentén bármilyen megerősített helyeket létesítsenek, a folyók használatát mindkét birodalom lakosai számára egyenlőképpen szabadnak nyilvánítja. Mivel pedig a felső részekről akár a Maroson a Tiszába, akár pedig a Tiszán a Dunába tartó teherhajók sem lefele, sem pedig visszafele útjukban semmiféle akadállyal fel nem tartóztathatok, a kölcsönös barátság és jóindulat elve azt is megköveteli, hogy az említett folyókon halászhajóikkal és sajkáikkal a Török Birodalom alattvalói is szabadon közlekedhessenek. Védelmükre erősen korlátozták a hajómalmok építésének lehetőségét, hogy a ... hajók közlekedése zavart ne szenvedjen. A hajózás érdekében tilosnak mondták ki a Maros vizének akár malom hajtására, akár más célra való elvezetését. Ugyanezt az elvet kellett érvényesíteni a Száván (a Bosszút folyó torkolatától az Una torkolatáig) és az Una folyó határszakaszán 4 2 Savoyai Jenő (1663 Párizs - 1736 Bécs) tábornagy, 1703-tól az Udvari Haditanács elnöke. Mivel XIV. Lajos, francia király nem járult hozzá, hogy belépjen hadseregébe, ezért 1683-ban a császári hadseregbe jelentkezett. 1686-ban ott volt Buda ostrománál, s részt vett a nagyharsányi (1687) csatában. 1697-ben a török ellen harcoló erők főparancsnokává nevezték ki, és szeptember 11-én Zentánál döntő győzelmet aratott a törökök felett. Győzelme eredményeként született meg a törökellenes felszabadító háborút lezáró karlócai béke (1699. január 26.). Korának nagy művészeti és tudományos mecénása volt. 4 3 Schlick (Schlik), Leopold Adam Joseph (1663 - 1727) altábornagy és diplomata, a karlócai béketárgyalásokon I. Lipót egyik követe. 1703 őszén a magyarországi császári erők főparancsnoka. 1707-től a milánói hercegség, majd Németalföld kormányzója, 1713-tól cseh kancellár. 4 4 Acsády Ignácz: Magyarország története 1. Lipót és I. József korában (1657 - 1711). Budapest, 1898. 4 3 Velencével csak később született megállapodás. 19
