Csoóri Sándor: Esztergomi töredék

Tartalom - MŰVEK ÉS NAPOK (1979-1990)

EMLÉKEIM, GYÖNYÖRŰ, SÁRGA LÁNGOK Múlnak a napok nélkülem, életem nélkül múlnak a napok. Hétfőre hétfő jön és keddre kedd és már a pompás kínkeservek is maguk elunva fuvoláznak. Minden megráncosodik és tokba bújik itt körülöttem. Koravén margaréták meddülnek el a kertem alatt s mintha egy bogár távlata volna csak ez az év, ez az idő: púpos hantok közt várok én is a fojtó századvégre. Forgok, tiblábolok a megrezesedő fűben. Sorompó már nekem egy vaskos szalmaszál is. Valakik újra elorozták hát tőlem az életemet, kitépték zöld fáimból a szárnyalást, szavaimból a lelket és még a napraforgók olimpiai lángját is elfújták, mint a gyufaszálat... Emlékeim, gyönyörű, sárga lángok, talán a kerubok szőrén még ott a fényetek! Az isten udvarában ott, ott a rigók tollán. MINT ÁGBOGAS PÁFRÁNYOKÉT Megjött a tavasz, újra megjött. Korhadt ágakat tördelek le a diófáról. Nagyot dörrennek egymás után, mint a pisztolylövés. Megjött a tavasz, újra megjött, húsvéti méhekkel érkezett, április kéjenceivel Sarkáig tárva az aranykapu, bújjon át, aki átfér. [VÁROSI KÖNYVTÁR! F.sztefgom