Csernyánszky Mária: Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár Paramentumai

Tartalom - I. A paramentumok liturgikus fejlődése, anyaga és technikája

9 korbeli ilyen mintájú perzsa selymek a leghíresebbek, s még a kínai szövésmintákra is hatással voltak. Üj motívumokat hoznak a VII. században rohamosan hódító arabok. A mohamedán vallás ugyanis tiltja az emberek és állatok ábrázolását. Ez a körülmény fejleszti ki az ő geometriai vonalakból összerótt ú. n. arabeszkjeit. A IX. századig a köralakú keretezés dívik a selymeken. Később mind gyakrabban találkozunk keretnélküli ábrázolásokkal, amelyeknél előfordul, hogy vertikális sávokban egymás alá helyezik a díszítő motívumokat, amit különösen az araboknál láthatunk. A keleti selymek mesebeli szörnyeit átveszi a román és a gótikus építészeti dekoráció. Az oszlopfőkön és a vízokádó állatokon erősen éreztetik hatásukat. A keresztes háborúk megismertetik Európát a keleti pompaszeretettel. Selyemszövetekkel megrakodva térnek vissza hazájukba a keresztesek. A kelettel élénk összeköttetést létesítenek, melyet még szorosabbra fűz Velence keieskedehne. Itália volt hivatva arra, hogy a selyemszövés terén is önálló, új művészi stílust teremtsen. Az első itáliai szövőműhely 11. Roger szicíliai király palermói udvarában a «Hotel de Tiraz» volt. Szicíliát 902-ben Bizánctól elfoglalják az arabok, ezektől a XII. században a normannok. Az olaszok II. Rogernek Emánuel görög császár ellen viselt győzelmes hadjáratakor foglyul ejtett görög szövőktől tanulják a selyemszövetek készítését. Arab szövők is dolgoztak Palermóban. II. Rögei halála után VI. Henrik német császár veszi birtokába Szicíliát. Ennek fia, II. Frigyes áttelepíti a félszigetre — Capua környékére — a békétlenkedő móiokat, kiknek révén itt is meghonosul a selyemszövés. Lucca és Velence, majd Firenze, Genova, Milano egymásután létesítenek selyemszövő műhelyeket. Csakhamar eltanulják a selyemgyártás minden fortélyát. A selyemszöveteket előbb nagyban vásárló, utóbb nagyban készítő Itália rövid