Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE KÖZSÉGEI - Nána - Németszőgyén - Nyergesújfalu

45 . Esztergom vármegye községei. Nána. Németszőgyén. Xyergesújfal Nána, kisközség, a Garam mentén. 122 házzal és 957 magyar lakossal, a kik 15 ref. és 30 izr. kivételével, róm. kath. vallásúak. Határa 2924 kat. hold. A Nána-Beszter nemesített várjobbágy nemzetség ősi fészke. Első ízben 1157-ben fordul elő az oklevelekben, a mely évben vámját II. Géza király az esztergomi egyháznak adományozta. 1228-ban a Nána-Beszter nemzetség tagjai itteni birtokukat elkülönítették az esztergomi egyház földjeitől. A pápai tizedjegyzékek szerint 1332—37-ben már fennállott a plébániája. 1347-ben Nagy Lajos király az esztergomi káptalannak adta, kárpótlásul az I. Károly királytól elvett Tolna vármegyei birtokokért. 1439-ben Albert király megerősítette a káptalant itteni birtokaiban. Az 1532. évi adóösszeírások szerint az esztergomi káptalan volt itt birtokos, de ugyanekkor Nyáry Ferencz is földesura volt. A török világban teljesen elpusztult. Az 1550—1647. évi összeírásokból hiányzik, úgyszintén az 1696. éviből is. Az 1732. évi egyház látogatási jegyzőkönyvben az esztergomi káptalan pusztájaként szerepel. Az 1755. évi egyházlátogatás alkalmával is még csak majorság volt, a hol ekkor 108 lélek tartózkodott. A XVIII. század második felében alakult át jobbágyközséggé. 1848-ig az esztergomi főkáptalan bírt itt földesúri joggal, s ma is ő a legnagyobb birtokosa. Temploma 1791-ben épült. Ugyanebből az időből való régi kastélya is, mely az esztergomi főkáptalan tulajdona. A község határában Bényig elhúzódó népvándorláskori sánczok vannak. Innen régi sarkantyúk, nyilak, pénzek és edények kerültek felszínre. 1849-ben. a nagvsallói ütközet után való napon, harcz volt itt a magyar és a császári hadak között. Az 1876. évi árvíz sok kárt tett benne. Határához tartoznak a Belső és Üj majorok. A községben van Renner Gáspár és Fia tégla- és cserépgyára. Van még itt önkéntes tűzoltóegylet és gazdakör. Postája, távíró- és vasúti állomása PárkánvNána, hajóállomása Párkány. Németszögyén, kisközség, a vármegye nyugati határszélén, 327 házzal és 1436 magyarajkú lakossal, a kik 61 zr. vallású kivételével róm. katholikusok. Határa 3628. kat. hold. Az esztergomi érsek ősi birtoka. Az érsekek a XIII. század második felében ide németeket telepítettek, a kik külön helységet alkottak. Ezt, ellentétben a magyarok lakta másik Szőgyénnel, villa theutonicá-nak nevezték. Ladomér érsek 1291 jan. 1-én a német vendégek számára plébániát alapítván, őket egyliázilag is elkülönítette a magyar-szőgyéniektől. A III. Endre uralkodása alatti belháborúk közepett a Hunt-Pázmán nembeli Kázmér-fiak ismételten elpusztították. Az 1532—1549. évi adóösszeírások szerint még az esztergomi érsek birtokában találjuk. 1550-ben 13, 1556-ban 12, 1593-ban 3 portája volt ; az utóbbi évben a török hódoltsághoz tartozott. 1609-ben 6, 1647-ben 2 portát írtak itt össze. Az 1696. évi összeírás szerint öt zsellér lakta, de minthogy a bírón kívül sok más helyről jött szökevény jobbágy telepedett le, a kiket földesuraik visszaköveteltek, kimaradtak az összeírásból. Érsekújvárnak a töröktől való visszavétele után, 1663-ban, az itt elvonuló törökök a községet elpusztították, lakosai nagy részét felkonczolták vagy rabságba hurczolták, úgy hogy csak 250 lélek maradt vissza. 1711-ben a Rajna mellől németeket telepítettek be, a kiknek utódai már teljesen megmagyarosodtak. Ösi temploma az 1714. évi egyházlátogatáskor már romokban hevert. Ennek köveit 1731-ben Nagy Boldogasszony tiszteletére emelt templom építésére használták fel. 1848-ig a herczegprímás földesúri hatósága alá tartozott. A XVII. századtól kezdve Német-Szölgyén név alatt volt ismeretes. így fordúl elő az 1696. évi összeírásban és az 1732—55. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvekben is. Jelenlegi nevét az 1907. febr. 7-iki, 131.168/906. számú belügyminiszteri rendelet állapította meg. Plébániatemploma Magyarszőgyénnel közös. Tornyában 1518-ból való harang van, melyet a hívek 1652-ben Althán csász. kapitánytól vettek. A községnek jelenlegi nagyobb birtokosa az esztergomi érsekség. Határában vannak az Alsóhideg völgy és Felsőhidegvölgy puszták. A lakosság ker. fogyasztási szövetkezetet és katholikus olvasókört tart fenn. Hét osztályú elemi iskolája Magyarszőgyénnel közös. Postája Magyarszőgyén, távíró- és vasúti állomása Köbölkút, hajóállomása Esztergom, u. Nyergesújfalu, nagyközség a Duna jobb partján. Van benne 390 ház, 2290 lakossal, a kik közül 1068 magyar, 1202 német, 14 tót és 6 egyéb anyanyelvű. Vallásra nézve jobbára róm. katholikusok. Határa 7104 kat. hold. Már a róma'ak idejében jelentékeny helység — Crumerum — állott itten, a melyet egyfelől Brigetioval (ószőny), másfelől Aquincummal (Óbuda) országút kötött össze. A legrégibb oklevelekben Nyergedszeg néven szerepel. A Zovárd nemzetség ősi