Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE KÖZSÉGEI - Párkány
45 . Esztergom vármegye községei. birtoka, melyet az 1283. évi osztály alkalmával.!/ iklós fiai, Csák és Zovárd, utóbbi a Bessenyey család őse, kaptak. A hozzátartozó Marót pusztát (jelenleg Pusztamarót néven ismeretes) a Tardos nemzetség bírta, melynek tagjai közül Benczencz és Egyed fia, Márton 1281-ben kelt oklevélben Marótiaknak mondatnak. A pápai tizedjegyzékben „Nova villa' néven fordúl elő. 1332-ben már fennállott a plébániája. 1388-ban Zsigmond király koronázási ajándékképen az esztergomi érseknek adta. A XV. század vége felé erődített hely vo't, melyről Suntheim Lászlónak, I. Miksa császár udvari történészének, az 1498—1505. közötti években készített földírata is megemlékezik. Az 1569. évi összeírás szerint akkor Pilis vármegyéhez tartozott. 1593-ban az esztergomi hódolt falvak között találjuk, ekkor 6 portája volt, míg 1647-ben portáinak száma 9-re emelkedett. Az 1696. évi összeírás szerint teljesen elpusztult, akkor csupán a postamester lakta. Az érsek földjeit részben a bajnaiak, részben Szentgály István, Szép János és Szabó János, Esztergomban lakó nemesek bírták. 1706-ban a kuruczok a helység feletti kősziklás hegytetőn évő váromladékot hevenyészve helyreállították s ez erődítvényben hosszabb időn át biztonságban voltak ; de gróf Pálfjy János és Starhenberg Guidó császári tábornok 1707-ben az erődöt rohammal elfoglalták, mely alkalommal az egész kurucz őrséget kardélre hányták. Az 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint lakosainak száma 907 volt. Temploma 1720-ban épült a régi templom-romok felett, Keresztély Ágost herczegprímás költségén, de 1747. április 6-án leégett. Az 1701-ik évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint már iskolamestere is volt. Némelyek szerint Mária Terézia királynő, mások szerint gróf Batthyány herczegprímás 1770-ben építtette fel iskoláját, ugyanakkor a plébánia-lak és a templom is elkészült. A község 1848-ig az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott, a ki ma is egyik birtokosa. Rajta kívül a nyergesújfalusi volt úrbéresek közbirtokosságának van itt birtoka. 1860-ban nagy tűzvész volt, a mikor a község felerésze és kath. temploma is leégett. A mostani kath. templomon kívül még az izraelitáknak van imaházuk, mely 1892-ben épült. A millennium emlékét csinos emlékoszlop hirdeti 1896-ból. Van itt önkéntes tűzoltó egylet és olvasókör ; továbbá kőszénbánya, Sátori Miksa czementgyára, Hatschik Lajos eternitgyára és az Egyesült tégla- és czementgyár téglagyára. Határában vannak Cservölgy, Pusztamarót és Szent József puszták. Postája, távíróés vasúti állomása helyben. Párkány, dunabalparti magyar nagyközség, Esztergom átellenében, 415 házzal és 2836 lakossal, a kik vallásuk szerint így oszlanak meg . 2418 róm. kath., 356 zr., 51 ref. és 10 ág. evang. Határa 2555 kat. hold. Egyike Esztergom vármegye legrégibb helységeinek. Ösi neve Kakath volt ; e néven fordúl elő a XVI—XVII. század adóösszeírásaiban, valamint az 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvekben is. Első ízben I. Géza királynak a garamszentbenedeki monostor részére 1075-ben kiadott alapító-levelében fordúl elő, mely szerint a király e helységben 10 házat (a benne levő íévészekkel) és 3 eke szántóföldet adott a monostornak. Vámját II. Géza király 1157-ben az esztergomi főegyháznak adományozta. A kikötővámot pedig utóbb 1215-ben II. Endre király az esztergomi káptalannak adta. 1274 márcz. 9-e előtt IV. László király is megfordúlt Kakatlion, a hol egy oklevelet állított ki. 1304 június havában Venczel cseh király elfoglalván várát, itt tábort ütött, majd átkelvén a Dunán, Esztergom, az akkori főváros elfoglalására indúlt. A pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben már fennállott a plébániája. Telegdi Csanád esztergomi érsek (1330—1349.) az érseki birtokokból egy részt az esztergomi szentgyörgymezei káptalannak engedett át. Ezenkívül a zobori konventnek is volt itt birtoka, melyet azonban az esztergomi érsekek elfoglaltak, a mi ellen 1312-ben hasztalan tiltakozott a konvent. Albert király 1439-ben megerősítette az esztergomi káptalant az itteni komp után járó jövedelmének élvezetében. Az 1496. évi összeírás szerint 46% portája volt. Az 1532. évi adóösszeírások még az esztergomi érsek birtokaként említik. Régi várát 1543-ban a törökök elfoglalták ; ekkor a helység elpusztult s többé 1696-ig nem fordúl elő az összeírásokban. Várát 1595-ben Pálffy Miklós és Nádasdy visszafoglalták a töröktől. Később azonban ismét török kézre került. 1663-ban, Érsekújvár eleste után, a visszavonuló török had elpusztította. Bécs felmentése után, 1683 okt. 9-én, János lengyel király itt fényes győzelmet aratott a törökök felett, de a helység ekkor ismét sokat szenvedett, mert a szövetséges hadak felgyújtották és kirabolták. Az 1696. évi összeírás a helységben csak 6 házat sorol Párkány.