Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE KÖZSÉGEI - Nagyölved - Nagysáp
45 . Esztergom vármegye községei. dédunokái azonban, a kik elpazarolták az ősi vagyont, 1353-ban az Osli nembeli Kanizsaiaknak adták zálogba az ekkor már lakatlan Csenkét. Később a király birtokába került. 1388-ban Zsigmond király Csenkét több más birtokokkal egyetemben Kanizsai érseknek adományozta. Azóta Csenke állandóan az esztergomi érsek birtoka. A községben levő Úrkútja hagyomány szerint még Szent István korából való. 1898-ban a dunai védtöltés készítése alkalmával arany-kehei került elő a földből, melyet állítólag az ízsai templomból sodort oda az árvíz. A mintegy 268 éves kehely a Nemzeti Múzeum birtokába jutott. Találtak még 1624-iki, török időkből való ezüstpénzeket is. 1862-ben nagyobb tűzvész volt itt, mely a templomot és községházát elhamvasztotta. 1876-ban árvíz pusztított. Jelenlegi birtokosai az esztergomi érsekség és Luczenbacher Pál, a kinek mezőgazdasági szeszgyára is van itt. A községben járásbíróság és főszolgabírói hivatal van. A lakosság temetkezési és önkéntes tűzoltó-egyletet, továbbá fogyasztási és hitelszövetkezetet tart fenn. Határában vannak az Alsócsenke, Csenke, Kengyeles, Kismuzsla, Papmajor és Szentgyörgyhalma tanyák. Postája, távíró- és vasúti állomása helyben van. Nagyölved, nagyközség, a párkány járásban, 328 háza és 1731 lakosa van, a kik kevés kivétellel magyarok, továbbá róm. kath. és ref. vallásúak. Határa 5527 kat. hold. Első ízben 1282-ben említik az oklevelek. Az ekkor még puszta földterület Olivér mester birtoka volt, a ki azt a Csanád nembeli Pongrácz fiainak, Tamásnak és Lászlónak engedte át. 1295-ben már az esztergomi érsek birtokában találjuk, a kinek jobbágyait a Hunt-Pázmán nemzetség sarjai, a IV. László halálát követő belzavarok közepett gyakran megrabolták, sőt összes marháiktól megfosztották. 1342—49 között Telegdi Csanád esztergomi érsek új adománylevelet nyert Nagy Lajos királytól a helységre, a melyet akkor Bars vármegyéhez számítottak. Plébániája 1397-ben már fennállott. Az 1532. és az 1549. évi adóösszeírások szerint még az érsek birtoka. 1550-ben 15, 1593-ban 10, 1609-ben 8, 1647-ben szintén 8 portája volt. Az 1696. évi összeírás szerint Bottyán János birtoka; ekkor a helységnek nagyobbrésze üresen állott. Az összeírt jobbágyok száma 22 volt ; ezek közül két jobbágy átköltözött Kétyre (Érsekkéty). Plébániáját 1715-ben állították vissza. Templomát gróf Esterházy Imre herczegprímás 1735-ben építtette. A török világban a lakosság nagyobb része a református hitfelekezethez tartozott. 1729 óta azonban nagyobb arányban indúlt meg a katholikus térítés. 1755-ben már 797 volt a katholikusok száma, szemben 183 protestánssal. 1848-ig az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott. Rajta kívül a Fabrinyi és Koller családoknak voltak itt birtokai. A ref. templomot 1810-ben építették. Határához tartoznak a Hidegvölgyi puszta, a Rétföldi és Zsigmondháza majorok. A községben hitel- és fogyasztási szövetkezet áll fenn. Postája helyben van, távíró-állomása Bény, legközelebbi vasúti állomásai Köbölkút és Bény. Nagysáp, magyar nagyközség, az esztergomi járásban. 227 háza van, 1621 lakossal, a kik között 1007 ref., 572 róm. kath. és 34 izr. van. Határa 4413 kat. hold. A Baar-Kalán nemzetség ősi birtoka, ép úgy, mint a hozzátartozó Örisáp, régente Ür-Sáp, vagy Or-Sáp puszta. 1248-ban, midőn az e nemzetségből származó Pósa fia Nána comes, Petus fia Jobbal ősi birtokait kicserélte, az utóbbinak Sáp ötödrészét engedte át. 1281-ben e nemzetségből származó Gergely, Antal és Péter voltak itt birtokosok. 1302-ben Péter fia Pókáé, de ezenkívül a margitszigeti apáczák is birtokosok voltak itt. A pápai tizedjegyzékek tanúsága szerint 1332-ben már plébániával bírt. Az 1696. évi összeírás szerint Sándor Menyhért a ispán birtoka. Ekkor nyolcz egész és ugyanennyi féltelkes jobbágy lakta. Azon felül 2 egész és 4 féltelkes újonnan települt jobbágyot talált itt az összeíró-bizottság. Az 1701. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a helységnek iskolamestere is volt. Az 1732—55. évi egyház lát ogatási jegyzőkönyv pedig báró Sándor Mihály földesúri hatóságát említi fel. Templomát a réginek romjain báró Sándor Mihály építtette. Iskoláját Simor János herczegprímás állította helyre. A XIX. század első felében a gróf Sándor család bírt itt földesúri joggal. Jelenlegi birtokosa herczeg Metternich-Sándor Paulina. Róm. kath. temploma 1890-ben épült újra ; a reformátusoké 1777-ből való. A községben lévő Sodor kúti forrás még a török időkből származik. A határban vannak Domonkos. Örisáp és Rommá puszták. Postája helyben van. távíró-állomása Bajna. legközelebbi vasúti állomásai Tokod és Ebszőny. Nagyölved. Nagysáp.
