Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - Az ipar fejlődése - Andrássy József főisp. helytartó - Tisztújítás 1846-ban - Kopácsy halála - 4. A SZABADSÁGHARCZTÓL A KIEGYEZÉSIG - A márcziusi események hatása

232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 400 Az ipar fej lódése. Andrássy^ József főisp. helytartó.; Tisztújítás 1846-ban. Kopácsv halá la. Követi utasítások. Az ipar is jelentékeny fejlődést mutat e korszakban. Esztergomban a XIX. század negyvenes éveiben 450 mesterember volt, közöttük különösen sok csizmadia. Ekkor Esztergomban egy posztós és egy könyvnyomda is fennállott. Süttőn és Nyergesújfaluban pedig márványkőfaragók dolgoztak. (Fényes Elek : Magyarország Állap.) A jobbágyság is kezd gyümölcstermeléssel foglalkozni. Pilismaróton gesztenyét termelnek, sőt kísérletet tesznek a selyemtenyésztés meghonosításával is. Mielőtt a conservativek és az ellenzék elkészülne a döntő mérkőzésre, a kormány biztosítani igyekszik Esztergom vármegyét a maga részére. Uzovicli Jánost felmenti a főispáni helytartóságtól, helyébe 1845-ben Andrássy József helytartósági tanácsost, a kormány régi, kipróbált hűségű tagját nevezik ki, a ki már előzőleg két ízben is képviselte a vármegyét az országgyűlésen. Az új főispáni helytartó csakhamar munkához lát. Esztergom vármegye egyszerűen napirendre tér Pestvármegyének a horvátországi sérelem dolgában hozzáintézett körlevele felett, arra az álláspontra helyezkedvén, hogy a horvát tartománygyűlés municipialis jogával élt, midőn a nemesség szavazati jogát szabályozta, házi dolgaiba tehát a törvényhatóságok nem avatkozhatnak, ha pedig a tartománygyűlés határozata következtében Zágráb vármegye rendei mégis sérelmet szenvednek, ne tolja fel magát fogadatlan prókátornak Pest vármegye, hanem forduljanak sérelmükkel ők maguk a társtörvényhatóságokhoz. (Mill. Tört. IX. 657.) Az 1846 okt. 2-án tartott közgyűlésen első alispánná, Bozzay helyett, Andrássy Mihályt választják, kinek helyébe Baráthi Huszár Zsigmond, Huszár Imre volt másodalispán és követ fia lépett. A két alispánon kívül, a vármegye tisztikara a következőkből állott : egy fő-, két aljegyző, egy fő-, egy alügyész, két adószedő, egy számvevő, egy levéltárnok, két fő-, két alszolgabíró, két biztos, négy esküdt, egy földmérő, egy főorvos, négy seborvos. Egy nappal később (1847 szept. 18.) a királyi kézírat megjelenése után, mely nov. 7-ére nádorválasztó országgyűlésre hívja egybe a rendeket, Kopácsy József herczegprímás elköltözött az élők sorából. Egy évtizedre terjedő főpásztorkodása alatt rendkívül sokat tett a népnevelés, a magyar nyelv érdekében. Ő volt az első, a ki az egyházmegyei körleveleket magyar nyelven szerkesztette, sokat áldozott tanintézetek alapítására, folytatta az esztergomi bazilika építését, melyre közel félmillió forintot költött, hatalmas pártfogóra talált benne az irodalom is, számos tudományos munkát fordíttatott le magyar nyelvre, vagy adott ki saját költségén. Halála ép a legválságosabb időbe esett, midőn legtöbbet használhatott volna hazájának és nemzetének. Még a pótolhatatlan veszteség hatása alatt állottak a vármegye ügyei, midőn az 1847 okt. 6-án tartott közgyűlésen a követi utasításokat dolgozták ki. Ezek közül különösen figyelmet érdemel az a pont, mely a nemzeti bank felállítását sürgeti. Ügyszintén szükségesnek tartja a vármegye a telekkönyvek behozatalát is, továbbá az állami adókezelést, s egy országos középponti állampénztár megalkotását. Hasonlókép a közteherviselés mellett nyilatkozik a vármegye, ellenben a népképviseletet nem pártolja, miután erre még nem tartja eléggé érettnek a népet. Az utolsó rendi országgyűlésre a vármegye Reviczky Pál főügyészt és Jagasich Sándor táblabírót, a város pedig Maurovich Rezső főjegyzőt küldte követekül. Jelentékenyebb helyet az országgyűlésen egyikük sem foglalt el; Jagasich szerepe csak az elnyomatás éveiben kezdődött, mikor a vármegye főnöke lett. A márcziusi események hatása. 4. SZABADSÁGHARCZTÓL A KIEGYEZÉSIG. A mint elvonúlt a jég, s megindúlt a dunai hajózás, a prímási város is gyorsabb összeköttetésbe jutott Pozsonynyal, a hol a rendek már 1847 november 7-ike óta tanácskoztak, és Pesttel, a honnan a szellemi élet fénye sugárzott szét a hazába. A Pozsony és Pest között naponként közlekedő gőzhajók pontosan meghozták a híreket az országgyűlésről, részint magánlevelek, részint hírlaptudósítások közvetítésével. A gyors összeköttetés folytán a város népe, mely addig nyugodtan nézett dolga után, már márczius 14-én értesült a bécsi forradalom kitöréséről a pozsonyi ifjúság küldöttjétől, a ki Pestre utaztában közölte a kikötőben az utolsó napok nagy eseményeit. Alig két napra rá már megérkeznek a pesti események hírei is Esztergomba, melyek felvillanyozzák a kedélyeket ;