Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - Az első felelős miniszterium - A nemzetőrség végleges szervezése

232 Esztergom vármegye őstörténete. 401 a csendes primási város népének jobban tetszik a pesti 12 pont, melyet legott magáévá tett, mint az országgyűlés csendes munkája. Márc-zius 18-án már Esztergomban is megünneplik a sajtószabadságot és üdvözlik a pesti közcsendi bizottságot. E napon együtt volt mind a négy városrész népe Pinke István főbíró elnöklete alatt, hogy a pesti közcsendi bizottmány példájára, megalakítsák a nemzeti őrsereget. A népgyűlés Pinke István elnöklete alatt bizotságot küldött ki a nemzeti őrsereg szervezésére, melynek magvát a régi polgárőrség alkotta. Mind a négy városban a városházánál őrtanyát rendeztek be, hol az önként jelentkezőket felvették az őrseregbe. Az öröm és a lelkesedés ez első napjaiban mozgalom indult meg a négy város (Esztergom szab. kir. város, EsztergomVíziváros (érseki város), Szent-Tamáshegye és Szentgyörgymező) egyesítésére. Addig is, míg ez iránt a lépéseket megtették volna, a polgárok Andrássy Mihály alispánhoz fordultak, járuljon hozzá, hogy a négy város nemzetőrsége egy testületet alkosson. Andrássy készséggel teljesíti a polgárság kívánságát. Alig tíz nap múlva már magában a szabad királyi városban 180 fegyveres polgár és 660 nemzetőr állott készen, a négy testvérvárosban összesen 1278 ember jelentkezett nemzetőri szolgálatra. A négy város egyesült nemzetőrsége öt századra oszlott fel. Az egyes századok élén a következők állottak : az 1. század kapitánya Meszes József, alkapitánya Greff József, a 2. századé Kisjókai Takács István, Kollár Antal, 3. század Horváth Mihály, Licsaer József, 4. század Kamocsay László, Krakoviczer József, és végül az 5. század kapitánya Segesdy József, alkapitánya Kakas Ferencz volt. A gyalog nemzetőrség mellett egy lovas-csapatot is szerveztek, ennek Koksa István volt a kapitánya és Trenker Mihály az alkapitánya, de csak 24 emberből állott. A nemzetőrség szervezése szükséges volt Esztergomban, mert egyes izgága, zavarosban halászó egyének, már napok óta lázító összejöveteleket tartottak a zsidók ellen. Április havában már zavargások törtek ki ; egy estén a fanatizált tömeg meg akarta rohanni a zsidók házait. Már közel értek a zsidók lakta városrészhez, midőn Besze János ügyvéd, a polgárőrség parancsnoka és a nemzeti mozgalmak vezéralakja, a történtekről értesülve, eléjük sietett, s a tömeg elé állott e szavakkal: „Csak holttestemen keresztül." E nem várt fellépésre a zavargók egy pillanatra meghökkentek ; ezt Besze János felhasználta, s addig tartotta őket szóval, míg a katonaság meg nem érkezett. így azután eleje vétetett a vérontásnak és a pusztításnak. Mialatt a városban a hazafias lelkesedés egyre nagyobb hullámokat vetett, a pozsonyi országgyűlésről kapott hírek hatása alatt, megmozdult a hivatalos vármegye is. Andrássy Mihály első alispán márcz. 25-én meleg hangon üdvözli a pesti közcsendi bizottságot, majd márczius 28-ára egybehívta a közgyűlést, melyen bejelentette az első felelős minisztérium megalakulását. A régi conservativ párt emberei nem tudták magukat beleélni az új viszonyokba. A minisztérium megalakulása után, Szemere Bertalan április 16-án felmentette Andrássy József főispáni helytartót állásától, a ki egész csendben elhagyta helyét, s egy időre visszavonult a közélettől ; rövid ideig tartó cs. kir biztossága után pedig füssi birtokán tartózkodott, a hol 1852 jan. 9-én, alig 46 éves korában elhúnyt. Testvéröcscse, Mihály sem tud beleszokni egészen az új helyzetbe ; bár eleintén nagy buzgalommal teljesíti alispáni és később kormánybiztosi kötelességeit, de buzgalma és lelkesedése abban az arányban hül, a müy mértékben hanyatlik a magyar fegyverek szerencsecsillaga. Baráthi Huszár Zsigmond azonban csakhamar beleilleszkedik az új viszonyokba ; nagy tevékenységet fejt ki a nemzetőrség szervezése, és később az ujonczozás körül, e mellett 1848-ban a Közlönynek lelkes vidéki tudósítója. Az országgyűlés berekesztése és az 1848. évi törvények szentesítése után, május hó 1-én ismét együtt találjuk a vármegye rendeit, hogy meghallgassák Reviczky Pál és Jagasich Sándor követek jelentését. Utána a közgyűlés mindenekelőtt megalakítja a vármegyei hatóságot ideiglenesen képviselő bizottságot, melynek elnökévé Huszár Zsigmond másodalispánt választották, majd megalakítják az 1848 : V. törvényczikk értelmében, a középponti választmányt, mely a képviselőválasztást volt hivatva előkészíteni. Az 1848. évi országgyűlés intézkedett a nemzeti őrsereg felállításáról is. A márcziusi napok hatása alatt mint láttuk, Esztergomban is megalakul a nemzetőrség, ámde megfelelő szabályok hiányában, sok helyen átlépte hatáskörét és viszálynak vált forrásává Nemzetőrség megalakulása. Az első felelős minisztérium. A nemzetőrség végleges szervezése.