Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - A franczia hadjárat terhei - Nemesi felkelések - Az 1802., 1805. és 1808. országgyűlések

232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 394 A franczia hadjárat terhei. Nemesi felkelések. Az 1802., 1805. és 1808. országgyűlések. Az 1790 április 7-én tartott tisztújításon, melyen az örökös főispán elnökölt, Misits Józsefet alispánná, Miklósffy Imrét főjegyzővé választották. (Magyar Curir 1790. évf. Közgyűlési jegyzők.) Az 1790 június 6-ára egybehívott országgyűlésre pedig Misits József I. alispánt és Stupitzky János táblabírót küldték ki követekül. Az 1790—91. évi országgyűlésen ismét tárgyalás alá került az örökös főispánságok ügye. Az országgyűlés kiküldött bizottsága a herczegprímást nem hívta fel gyökeres jogának igazolására, megelégedvén a folytonos gyakorlattal, s az örökös főispánságot, azzal az indokolással, hogy a prímás nem merőben egyházi, hanem egyúttal világi országos méltóság, továbbra is fenntartani határozta, melyet az 1802. évi országgyűlés is határozattá emelt. A kanezellária előterjesztésére, a herczegprímás 1796-ban Nyitra-Szerdahelyi Zerdahelyi Pált nevezte ki helytartóvá, a király pedig felhatalmazta, hogy a közgyűléseken magát helytartóval helyettesíttesse. E jog Károly Ambrus főherczeget is megillette. Batthyány Józsefnek 1799-ben bekövetkezett halálától, Károly Ambrus főherczegnek esztergomi érsekké történt kineveztetéséig, Zerdahelyi Pál helytartó kormányozta a vármegyét. Ő rá hárúlt tehát a feladat, hogy a francziák elleni háborúra országgyűlésileg megszavazott hadiadó és újonczok kiállítását ellenőrizze. Az 1796. évi koronázó országgyűlésen a francziák hadüzenetének hatása alatt megszavazott 50,000 újonczból a vármegyére 275, a városra 40 esett, ezen kívül még a vármegyének 20.000 mérő búzát 25.000 mérő zabot kellett természetben beszolgáltatnia, 2560 mérő búzát és 10.344 mérő zabot pedig pénzen megváltania, végül 188 vágómarhát és 94 lovat adnia. A városra szintén 1500 mérő búza, 2000 mérő zab, 19 vágómarha és 9 ló esett, 804 mérő búzát és 1609 mérő zabot pedig pénzen váltott meg. A vármegyét ezen az országgyűlésen Misits József I. alispán és Miklósffy Imre főjegyző képviselték. De mivel az alispán az országgyűlésen volt elfoglalva, Lippay Ferenczet választották meg helyettes alispánná. A franczia hadak közeledtére a nemességet is fegyverbe szólították. Esztergom vármegye 1797-ben egy lovas-századot állított ki, mely gróf Batthyány Antal parancsnoksága alatt el is ment a szombathelyi táborba, de ellenséget nem látott, mert a campoformiói békekötés után hazabocsátották a felkelt nemességet. 1800—1801-ben újból fegyverbe szólították a vármegye nemességét; míg 1797-ben a vármegye lovasságot adott, most gyalogságot állított ki. Esztergom vármegye nemessége Honttal együtt alkotott egy zászlóaljat, mely Róth, később báró Vécsey őrnagy parancsnoksága alatt állott, de csak Moson vármegyébe rendelték őket, a honnan azonban a lunevillei béke következtében ismét hazatérhettek. (Hadtört. Közi. 1888. évf.) A franczia háborúk óriási teherrel nehezedtek a nemzetre. Az 1802—1812. évek közötti országgyűléseket csupán az újonczok és a hadiadó megszavazása érdekében hívták össze ; az 1790-ben megindult reformmozgalom abbamaradt. Az 1802. évi országgyűlés, melyre a vármegye Miklósffy Imre első alispánt és Andrássy István aranysarkantyús vitézt, a város pedig Falk Bálintot és Vörös Mihályt küldte ki követekül, a vármegye portáinak számát 53-ról 59-re akarta felemelni, de a vármegyei követek felszólalásai következtében 56-ban állapodtak meg, a mi, tekintettel a növekvő hadi adókra, jelentékeny újabb terhet hárított az adózók vállaira. Az 1805. évi országgyűléseken a hadi adók mellett a magyar nyelv ügye is szóba került. A vármegye követei, Miklósffy Imre és Szabadhegyi Pál főszolgabíró szintén felszólalnak a magyar nyelv érdekében, mely új hódításokat tesz. 1807-ben ugyanezeket küldte fel a vármegye követekül, míg a város Falk Bálint helyett Muzsik Ferenczet választotta meg, a ki mellett Szilva Mihály, az 1805. évi követ jelent meg az országgyűlésen. Az 1808. évi országgyűlést, melyen a vármegyét Miklósffy Imre alispán és Szabadhegyi András táblabíró képviselték, főleg a nemzeti katonai akadémia alapítása tette emlékezetessé, mely alkalommal az esztergomi főkáptalan hazafias áldozatkészségének fényes tanújelét adta. Ürményi Péter, a főkáptalan követe, még a törvényjavaslat tárgyalása alatt 1000 rajnai forintot ajánlott fel az akadémia javára. Példája buzdítólag hatott a főkáptalan tagjaira, a kik közül Besznák Pál 4000, Raucher Miklós, Goszthonyi István, Beerenknopf Ignácz, Szalay János, Kramer Ferencz, Stipsich János egyenként 1000—1000, Arady János érseki helynök 1500, Keller György 500, Alagovich Sándor 300 forinttal járúltak a nemzeti katonai