Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - Hadi készülődések - Adózások
232 Esztergom vármegye őstörténete. 395 intézet felállításához. Ehhez járult még Károly Ambrus herczegprímás 20.000 forintos adománya. (Országgyűlési iratok.) Napoleon hadainak fenyegető fellépésére a bécsi kormány 1809 elején, bár kissé elkésve, megkezdte az előkészületet a francziák elleni hadjáratra. Maga az ország prímása, fáradságot nem ismerve, járta be az országot, hogy a nemességet a felkelésre ösztönözze és a vármegyéket a hadi készülődések gyors keresztülvitelére serkentse, ö elnökölt Esztergom vármegyének márczius 15-én tartott közgyűlésén, melyen a nagyszámban egybegyűlt vármegyei nemességen kívül, gróf Cziráky Antal főispáni helytartó és az esztergomi főkáptalan tagjai is megjelentek. Az örökös főispán megnyitójában előadta, hogy saját kötségén öt lovas-századot állít ki, mire a vármegye, a nemesi felkelésen kívül, egy 150 főből álló hatodik század kiállítását határozta el. Egyúttal felterjesztést intéztek a királyhoz, hogy az ekként kiállítandó 900 főnyi lovasezred Károly Ambrus főherczeg nevét viselje. Az ezred parancsnokává a herczegprímás báró Luzsénszky Jánost nevezte ki, míg a vármegyétől kiállítandó VI. század tisztjeinek a következőket választották : I. kapitánynyá : Gaizler Antal táblabíró, II. kapitánynyá Zsitvay Károly, főhadnagyokká : Balogh László és Bozzay János, alhadnagyokká Csenkey Pál és Varga Mihály. Gróf Cziráky Antal főispáni helytartó ez alkalommal egész évi főispáni helytartói illetményét (1500 forint) felajánlotta a VI. század költségeire. Ezen a közgyűlésen a nemesi felkelés ügyét is tárgyalták. Mivel több oldalról hangsúlyozták, hogy különösen a szegényebb nemesek nem bírják majd a felkeléssel járó költségeket viselni, az örökös főispán 3000 forintot ajánlott fel a szegénysorsú felkelő nemesek segélyezésére, mire a káptalan 1000, a jelenlevő birtokos nemesek 100—100 forintot írtak alá, így még a közgyűlés alatt e czélra 5970 forint gyűlt egybe. A kormány azonban a nemesi felkelősereg egybehívásával mindegyre késett. A vármegye csak az április 27-én tartott közgyűlésen tárgyalta az erre vonatkozó legfelsőbb leiratot, mely alkalommal az alispán bejelentette, hogy 65 főből álló lovas és 79 gyalogos nemes felkelő várja a behívásra szóló parancsot. A felkelt nemesség tisztikarát a közgyűlés a következőkép alakította meg. A lovasságnál : kapitány Sissay József ; főhadnagy Bekeő Imre ; őrmester Menyhárt Sándor; káplár Andrássy Ferencz. A gyalogságnál: kapitány Misits László, főhadnagy Baky Károly, őrmester Rigler Ignácz, káplárok Móricz Imre és Ollé József. A győri ütközet után (június 14.) I. Ferencz király és tanácsosai még mindig a háború folytatására gondoltak. Ezért a július 11-én és 13-án tartott közgyűlésen, melyen gróf Cziráky Antal helytartó elnökölt, egy új szabad lovas-csapat kiállítását határozta el a vármegye. Az augusztus 7-én tartott közgyűlésen felolvasott királyi leirat 210 újonczot követelt a vármegyétől. A közgyűlés, noha a vármegye ebben az évben, a nemesi felkelésen és a Károly Ambrus nevét viselő ezreden kívül, 550 főnyi katonát adott, zúgolódás nélkül megtette az előkészületeket a ráeső újonczok kiállítására, csupán azt határozták el, hogy a szabad csapat szervezéséhez az újonczok kiállítása után fognak hozzá. Mindamellett még az év őszén megkezdték a szabad csapatok szervezését, míg végre az október 14-én kötött schönbrunni béke egy időre véget vetett a hadi készülődéseknek. A francziák elleni hadjárat azonban egyre több áldozatot követelt a nemzettől. Az 1811—12. évi országgyűlést, melyen a vármegyét Csikvatsártsi Miklósffy Imre alispán és Lippay Ferencz volt helyettes alispán képviselték, csupán az adó és az újonczok megszavazása végett hívták össze. Az országgyűlés a katonaság eltartására 1,000.000 pozsonyi mérő búzát és másfél millió mérő zabot szavazott meg, ebből a vármegyére 9.400 pozsonyi mérő búza, 14.100 mérő zab, a városra pedig 1000 mérő búza és 1500 mérő zab esett. De eme nagy áldozatokért a vármegye mit sem kapott elismerésül. A háború befejeztével ismét elrendeli a király az újonczozást. Ezt a rendeletet a nádor közbenjárására visszavonják ugyan, de 1816-ban őszén, midőn a rossz termés miatt ínség fenyegetett, s erre való tekintettel a vármegye az adófizetők részére segélyért folyamodik, a felség válaszában figyelmezteti a hatóságokat, hogy a lakosságot ne kecsegtesse azzal a reménynyel, hogy a kormány segíteni fogja őket, hanem gondoskodjanak saját erejükből a szegényeikről. (Mill. Tört. IX. 58.) Azóta, hogy Károly Ambrus főherczeg esztergomi érsek 1809-ben Tatán elhalt, az örökös főispáni szék egy évtizeden át betöltetlen maradt. Ezalatt az Hadi készülő' dések. Adózások.