Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - Ipari fejlődés a XVII. század végén - Czéhek 1638–1715-ben - Kereskedelem - Vásárok

232 Esztergom vármegye őstörténete. 381 megyén átvonuló és téli szállásra ide költözött 6 német ezred a rendes illetéken kívül 1540 frt 89 dénár erejéig zsarolta meg a lakosságot. (Villányi Szaniszló i. m. 72.) 1702-ben egy század lovasság ápr. 20-tól júl. 25-ig 1478 frt 56 dénárjába került a vármegyének. De ez még nem volt minden. Várerősítések, sánczmunkák és fuvarozások is rendkívül igénybe vették a népet. Mikor Tokajnál 1697-ben kitört a felkelés, báró Kuckliinder várparancsnok sürgősen megerősíttette a várat, a vármegye 2000 frtra becsülte azokat a napszámokat, a melyeket a jobbágyság ez alkalommal teljesített. Esztergom vármegye közmunkáját vették igénybe Léva, Fehérvár és Palota lehordásánál is. 1699-ben a vármegye jobbágyai Pestről zabot szállítottak ónodra. 1702-ben a budai várnak ivóvízzel való ellátására szintén munkásokat és szekereket kellett szolgáltatnia a vármegyének. A várparancsnokok nemcsak hogy jogtalanul lefoglalták a káptalan révés vámjogát, hanem a népet is zsarolták. 1699-ben a vármegye panaszt emelt báró Kucklánder parancsnok ellen, hogy rendkívül magas vám díj tételeket szed. A jobbágynép kedvezőtlen helyzetével szemben egyedül az iparos-osztály mutat némi fejlődést a vármegyében. A berendezkedés első éveiben a városban letelepedett iparosok között csakis az elsőrendű szükségleteket kielégítő mesteremberekkel találkozunk, de a czéhrendszer kifejlődésével, még a szabadságharcz előtt, tekintélyes iparos-elemet találunk Esztergom városában, mely csakhamar a városi ügyek vezetését is magához ragadja. A fennmaradt adatok szerint, 1683—1715 között Esztergomban 19 önálló, vegyes és közös czéh alakult. Ezek a következők : 1. A mészárosok magyar czéhszabályait 1694-ben erősítette meg I. Lipót király. 2. A gombkötők czéhszabályait ugyancsak I. Lipót király 1695-ben erősítette meg. 3. Asztalos, üveges, esztergályos és ács egyesült német czéh szabályait 1699-ben erősítette meg L pót király. 4. Az Esztergom, Győr és Komárom városokban lakó serfőzők közös czéhe 1696-ban nyer megerősítő levelet I. Lipót királytól. 5. Az ötvösök szintén közös czéhet alkottak a Győr, Komárom és Érsekújvár városokban lakó hasonló iparosokkal, 1529-ben nyerik magyar czéhszabályaikat, melyeket Lipót király 1681-ben újra megerősített. 6. A kovácsok és kerékgyártók 1699-ben nyernek megerősítő levelet I. Lipót királytól. E czéhek magukban foglalták a királyi városon kívül, a Vízivárosban, Szenttamásban és Szentgyörgymezőben lakó összes hasonnemű iparosokat. 7. A magyar vargák 1699-ben nyernek czéhszabályokat, a német vargák királyi városi, szenttamáshegyi és vízivárosi egyesült czéhe 1711-ben nyer czéhszabályokat, melyeket 1711 május 26-án hirdetett ki a vármegye. 8. A molnárok magyar czéhszabályait 1699-ben erősíti meg I. Lipót király. 9. A szabók és posztónyírók 1693-ban, 10. A kereskedők és kalmárok társulata 1710-ben nyeri czéhszabályait. 11. A kir. városi és vármegyei magyar csizmadiák czéhszabályait 1712-ben erősítette meg III. Károly király. 12. A fazekasok a pozsonyiaktól vették át czéhszabályaikat, melyeket a vármegye és város 1711-ben hirdetett ki. 13. Ugyanekkor (1711 júl. 11-én) hirdették ki a német vargák czéhszabályait is. 14. A sütők (pékek) czéhe már 1711-ben fennállott. 15. 1713-ban a szűcsök és lakatosok együttes czéhe említtetik. 16. A szíjgyártók 1713-ban alapították czéhüket. 17. A kádárok német czéhszabályait 1715-ben erősítette meg III. Károly király. 18. A borbélyok régi, 1697-ből való szabályait a vármegye és a város 1717-ben hirdette ki. 19. A takácsok czéhe már 1710-ben fennállott. (Villányi Sz. i. m. 112.) A kereskedés jobbadán németek, ráczok és zsidók kezében volt, az utóbbiaknak azonban nem volt letelepülési joguk, csak Bátorkeszin és a Vízivárosban tűrték meg őket a részükről felajánlott türelmi taksák fejében. Az érsek rendeletére azonban onnan is el kellett költözniök (1711), ekkor a káptalan területére vonultak s ott ütötték fel sátorukat a városi kereskedők hátrányára, mert olcsóbban adták el áruikat. Esztergomban már 1693-ban fennállott a posztókereskedők czéhe. 1711-ben hirdették ki a kalmár-testület czéhszabályait ; tagjai németek és olaszok voltak. A czéhszabályok életbelépte után a rácz kereskedőknek nem volt szabad többé német áruczikkeket árusítaniok, sőt a kath. hitre való áttérésre is kényszerít ették őket, de a királyi kamara közbenjárására megmaradhattak a városban és vallásukban, bár ezentúl csak keleti áruczikkeket árúsíthattak. Az üzleti forgalom élénkítésére szolgáltak a vásárok. Esztergom királyi városnak 1692 óta állandó hetivására, azonkívül évenként négy országos vására Ipari fejlődés a XVII. század végén. Czéhek 1638-1715hen. Kereskedelem. Vásárok.