Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - Vármegyei rendőrség - Esztergom városrészei - 1698. portafelosztás - Adózás - Katonaság eltartása
232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 364 Vármegyei rendőrség. Esztergom városrészei. 1698. portafelosztás. Adózás. Katonaság eltartása. 40 frt ; pénztárnoké 100 frt ; esküdté 15 frt ; a biztos fizetése 25 frt. A megyei tisztviselői állások betöltésénél tekintetbe jött az a körülmény is. hogy az illető megfelelő magánvagyonnal bírjon, így ne legyen rászorulva a fizetésre. A megyebiztosi állást 1696-ban rendszeresítették. A két megyebiztos közül az egyik a császári katonaság beszállásolását ntézte. A vármegye örökös főispánjai, az esztergomi érsekek, ez időben sem gyakorolták személyesen jogaikat. 1701-ben azonban ünnepélyesen beiktatták Keresztély Ágost szász herczeg segédérseket a főispáni méltóságba, mely alkalommal a vármegye 70 frt költséggel ebédet adott. A megyegyűlések alkalmával szintén voltak közös ebédek, a melyek 10—40 frtba kerültek. A fenyegetett közbiztonság megvédése czéljából a vármegye még az 1696. évi közgyűlésében szervezte a vármegyei rendőrséget, — a paraszt vármegyét, — mely czélból a vármegye Búcs, Bátorkeszi, Mócs, Kisújfalu. Szőgyén, Bény, Libád, Muzsla székhelylyel közbiztonsági kerületeket alakított, melyeknek élén Búcson a parasztkapitány, a többiekben a hadnagyok állottak. Esztergom szabad királyi városban külön kapitányt választottak, alája tartoztak a Maróton, Ebeden, Sápon és Bajmín székelő hadnagyok. (Villányi Szaniszló i. m. 20. 1.) Esztergom városában, az átmenet korszakában, a várparancsnok intézkedett mindenben, vele szemben a káptalan és az érsek praefectusa még a szomszédos mezővárosokban sem érvényesíthette földesúri jogát. Esztergom ekkor a következő részekből állott : a vár és a Víziváros, melyet ez időben belvárosnak neveztek, mely meg volt erősítve, jórészt katonai hatóság alatt állott, ettől lejebb volt Esztergom királyi város, mely ekkor már elveszítette erőd jellegét, végül Szent Tamáshegy aljában zsidók, ráczok és magyar katonák telepedtek le ; itt csakhamar Sember nevű falu alakult, mely egy utczából állott. Szentgyörgymező szintén teljesen új települőkből alakult. Esztergom királyi városban a török hódoltság alatt települt rácz lakosság felette megfogyatkozott. Helyébe elszegényedett nemesek, magyar katonák, magyar és német iparosok és szökött jobbágyok települtek. Bottyán János már 1696-ban panaszszal fordúl a kanczelláriához, hogy a város lakosságának legnagyobb részét az ő zálogjogon bírt Bátorkeszi és Köbölkút falvaiból ideszökött jobbágyok alkotják. A kanczellária e panasz következtében felhívta a várost, szólítsa fel a szökött jobbágyokat a visszatérésre, vagy egyezzenek meg földesurukkal. A királyi város egyidejűleg szervezkedett a vármegyével; régi hagyomány alapján megtartotta kiváltságait, míg 1708-ban szabadalom-levelet nyer I. József királytól, szabad királyi városi jogait az új kiváltságlevél kiadásáig pusztán hagyomány alapján gyakorolja. 1699-ben már 31 nemes ember lakott a városban, sőt a főbíró is közülök került ki. (Villányi i. m. 28.) A békés fejlődést azonban rendkívül megnehezítette az adó és a katonatartás, mely évről-évre súlyosabb teherként nehezedett a népre. 1693-ban oly szegény volt a vármegye, hogy a katonaság ellátására szükséges költséget (1916 frt). csak kölcsön útján tudta fedezni. Az 1698. évi portafelosztás szerint, a vármegyére 30, a szabad királyi városra 10, vagyis összesen 40 porta esett. E felosztás alapján, 1698—1699-ben az országra önkényesen kivetett 4 millió forint adóból 15.162 frt esett a vármegyére. Ebben benne foglaltatott 1946 frt 60 dénár, me y a várost terhe'te. — Nedeczky Mihály, a vármegye jegyzője meg is jegyezte, hogy a 33 faluból alig van 8-—9 valamire való, így nem viselheti el a 30 portra terhét. (Villányi i. m. 59.) 1699—1700-ban, a budai főhadbiztossal történt végelszámolás szerint, a vármegye adója 14.204 frt 30 % dénár, a városé 1421 frt 47 dénár volt. Ebből beszolgáltattak 15059 frt 23 dénárt, maradt adóhátralékul 566 frt 54 dénár. Az 1700—1701-ben kivetett orsz. adóból esett a vármegyére 13.783 frt 19 dénár, a városra 3592 frt 27 dénár, vagyis összesen 17.592 frt 27 dénár. Ebből az adóhátralék 3554 frt 57 dénárt tett ki. 1701—1702-ben a megyei adó 13361 frt 7y 2 dénár, a szabad királyi városi adó 1838 frt 14^ dénár volt. A vármegye teljesen lefizette a ráeső összeget, de a királyi város 1698—1702-ben adójából 2444 frttal maradt hátralékban. Az adón kívül még ott volt a katonaság eltartása is. A 16 éves török háború alatt a fel-alá vonuló csapatok rendkívül sok költségbe kerültek. A vármegye akként igyekezett a közkatonák zsarolásainak gátat vetni, hogy a tiszteknek ajándékokkal kedveskedett. 1698—1699-ben mégis megtörtént, hogy a vár-