Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - Vármegyei rendőrség - Esztergom városrészei - 1698. portafelosztás - Adózás - Katonaság eltartása

232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 364 Vármegyei rendőrség. Esztergom városrészei. 1698. porta­felosztás. Adózás. Katonaság eltartása. 40 frt ; pénztárnoké 100 frt ; esküdté 15 frt ; a biztos fizetése 25 frt. A megyei tisztviselői állások betöltésénél tekintetbe jött az a körülmény is. hogy az illető megfelelő magánvagyonnal bírjon, így ne legyen rászorulva a fizetésre. A megye­biztosi állást 1696-ban rendszeresítették. A két megyebiztos közül az egyik a császári katonaság beszállásolását ntézte. A vármegye örökös főispánjai, az esztergomi érsekek, ez időben sem gyako­rolták személyesen jogaikat. 1701-ben azonban ünnepélyesen beiktatták Keresz­tély Ágost szász herczeg segédérseket a főispáni méltóságba, mely alkalommal a vármegye 70 frt költséggel ebédet adott. A megyegyűlések alkalmával szintén voltak közös ebédek, a melyek 10—40 frtba kerültek. A fenyegetett közbiztonság megvédése czéljából a vármegye még az 1696. évi közgyűlésében szervezte a vármegyei rendőrséget, — a paraszt vármegyét, — mely czélból a vármegye Búcs, Bátorkeszi, Mócs, Kisújfalu. Szőgyén, Bény, Libád, Muzsla székhelylyel közbiztonsági kerületeket alakított, melyeknek élén Búcson a parasztkapitány, a többiekben a hadnagyok állottak. Esztergom szabad királyi városban külön kapitányt választottak, alája tartoztak a Maróton, Ebeden, Sápon és Bajmín székelő hadnagyok. (Villányi Szaniszló i. m. 20. 1.) Esztergom városában, az átmenet korszakában, a várparancsnok intézke­dett mindenben, vele szemben a káptalan és az érsek praefectusa még a szomszé­dos mezővárosokban sem érvényesíthette földesúri jogát. Esztergom ekkor a következő részekből állott : a vár és a Víziváros, melyet ez időben belvárosnak neveztek, mely meg volt erősítve, jórészt katonai ható­ság alatt állott, ettől lejebb volt Esztergom királyi város, mely ekkor már elveszí­tette erőd jellegét, végül Szent Tamáshegy aljában zsidók, ráczok és magyar katonák telepedtek le ; itt csakhamar Sember nevű falu alakult, mely egy utczából állott. Szentgyörgymező szintén teljesen új települőkből alakult. Eszter­gom királyi városban a török hódoltság alatt települt rácz lakosság felette meg­fogyatkozott. Helyébe elszegényedett nemesek, magyar katonák, magyar és német iparosok és szökött jobbágyok települtek. Bottyán János már 1696-ban panaszszal fordúl a kanczelláriához, hogy a város lakosságának legnagyobb részét az ő zálogjogon bírt Bátorkeszi és Köbölkút falvaiból ideszökött jobbágyok alkotják. A kanczellária e panasz következtében felhívta a várost, szólítsa fel a szökött jobbágyokat a visszatérésre, vagy egyezzenek meg földesurukkal. A királyi város egyidejűleg szervezkedett a vármegyével; régi hagyomány alapján megtartotta kiváltságait, míg 1708-ban szabadalom-levelet nyer I. József királytól, szabad királyi városi jogait az új kiváltságlevél kiadásáig pusztán hagyomány alapján gyakorolja. 1699-ben már 31 nemes ember lakott a városban, sőt a főbíró is közülök került ki. (Villányi i. m. 28.) A békés fejlődést azonban rendkívül megnehezí­tette az adó és a katonatartás, mely évről-évre súlyosabb teherként nehezedett a népre. 1693-ban oly szegény volt a vármegye, hogy a katonaság ellátására szükséges költséget (1916 frt). csak kölcsön útján tudta fedezni. Az 1698. évi portafelosztás szerint, a vármegyére 30, a szabad királyi városra 10, vagyis összesen 40 porta esett. E felosztás alapján, 1698—1699-ben az országra önkényesen kivetett 4 millió forint adóból 15.162 frt esett a várme­gyére. Ebben benne foglaltatott 1946 frt 60 dénár, me y a várost terhe'te. — Nedeczky Mihály, a vármegye jegyzője meg is jegyezte, hogy a 33 faluból alig van 8-—9 valamire való, így nem viselheti el a 30 portra terhét. (Villányi i. m. 59.) 1699—1700-ban, a budai főhadbiztossal történt végelszámolás szerint, a vármegye adója 14.204 frt 30 % dénár, a városé 1421 frt 47 dénár volt. Ebből beszolgáltattak 15059 frt 23 dénárt, maradt adóhátralékul 566 frt 54 dénár. Az 1700—1701-ben kivetett orsz. adóból esett a vármegyére 13.783 frt 19 dénár, a városra 3592 frt 27 dénár, vagyis összesen 17.592 frt 27 dénár. Ebből az adó­hátralék 3554 frt 57 dénárt tett ki. 1701—1702-ben a megyei adó 13361 frt 7y 2 dénár, a szabad királyi városi adó 1838 frt 14^ dénár volt. A vármegye teljesen lefizette a ráeső összeget, de a királyi város 1698—1702-ben adójából 2444 frttal maradt hátralékban. Az adón kívül még ott volt a katonaság eltartása is. A 16 éves török háború alatt a fel-alá vonuló csapatok rendkívül sok költségbe kerültek. A vármegye akként igyekezett a közkatonák zsarolásainak gátat vetni, hogy a tiszteknek ajándékokkal kedveskedett. 1698—1699-ben mégis megtörtént, hogy a vár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom