Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Prépostsági birtokok
232 Esztergom vármegye őstörténete. 345 elfoglalt, a káptalannak visszaadja. Végül I. Ferdinánd 1538-ban a barsvármegyei Garamszentbenedeket adta a káptalannak. Kanizsai János 1396-ban az esztergom. várban levő főtemplom mel e a Boldogságos Szűz t szteletére kápolnát emeltetett, s annak enntartására Ákospalota, Bajon és Szamárd falvakat, azonkívül Nyitra és Trencsén vármegyékben is több birtokot adott a káptalannak. Vitéz János érsektől 1472-ben Csév falut nyerte adományul. Estei Hippolyt 1495-ben a Szűz Mária kápolnáját, minden hozzátartozó javadalommal együtt, Bakócz Tamás pedig Zenvér várát adta a káptalannak. A Bakócz-kápolnához tartozó javadalmakról már az előző fejezetben megemlékeztünk. Várdai Pál érsek 1528-ban az esztergomi székesegyházban az Oltári szentség kápolnáját alapította s ennek fenntartására a Felső- és Alsó-Nyéken, valamint Neklynczen levő részbirtokait adományozta. Egyesek adományai közül kiemeljük a következőket: Lábatlani vagy Dédi Farkas László 1452-ben Berche helységet, Miklós prépost és esztergomi kanonok, Esztergomban egy nagyszőlejét adta a káptalannak. Thúróczy Miklós 1468-ban Bayon helységben (Esztergom elővárosa) őt megillető részeket a főtemplom éjszaki oldalán levő Boldogságos Szűz kápolnájának hagyta, Péter esztergomi kanonok 1479-ben Bajon helységben levő házát, a Szűz Mária kápolnájában mondandó misék kötelezettsége mellett, a káptalannak adta. Lábatlani Gergely neje, Katalin, 1486-ban Csév helységet, Tavasz Bálint és társai, 1487-ben az Ebed melletti Kölked birtokukat, Alfarelli Ferrati esztergomi várparancsnok Esztergomban levő két házát adja a káptalannak ; az utóbbi adományt 1493-ban Hippolyt érsek is megerősítette. Segesdi Antal kanonok 1496-ban esztergomi házát adta a székesegyház tornáczában levő Szent-Háromság kápolnájának. Wesáki Gerolth (Gyirót) Zólyom vármegye főispánja 1500-ban részben adományúl, részben 2000 frt lefizetése fejében, Libád helységet adta a káptalannak. Cséven 1525-ben ismételten nyer a káptalan egy részbirtokot Czobor Gáspártól. Vétel útján szerezte a káptalan 1418-ban Csév helységet Kanizsai János érsektől 700 frtért, a ki azt zálogban bírta ; 1426-ban Kistata és Kispatacs birtokokért 1500 frtot ráfizet, 1428-ban Esztergom határában szőlőt vesz, 1444-ben Bercse puszta felét megveszi Mérgesi Pétertől, 1458-ban Csév helységben vásárol Hangoni Perselth Jánostól részbirtokokat ; Tavasz Bálint és társaitól nyert Kölked puszta fele részéért a káptalan 16 arany forintot fizetett, végül Pani Kristóftól megveszi 1511-ben Bajon fele részét 400 magyar forintért. (Az esztergomi főkáptalan fekvő és egyéb birtokaira vonatkozó okmányok tára.) A Szent Tamás vértanú hegy foki prépostsága az 1397. évi egyházlátogatás szerint, a főkáptalanbavolt bekebelezve; a prépost a káptalanban a hatodik helyet foglalta el. A prépostok közül a XV—XVI. században a következők említtetnek : István, (1446—47), a kit testvérével, Botos Péterrel, a Pilis vármegyei Tahi birtokába iktattak be. 1473-ban Nagv-Lucsei Orbán, a budai káptalan kanonokja és kir. alkincstárnok nyerte el a prépostságot. 1525-ben Székely János birta a javadalmat, de megfosztatván attól, Dóczi Ferencz, öcscse,Nagy-Lucsei János számára kérte a javadalmat. 1530-ban Kayári Antalé volt a prépostság. Ekkor azonban a prépostság jövedelmei nagyon megcsappantak. Csak Izsa helység, továbbá a zsitvatői halászat szolgáltatták a prépost jövedelmeit, a ki ezenkívül a Korpona környékbeli dézsmák jövedelmeiből és az esztergomi vámból is kapott egy-egy részt. Esztergom bevételével a szenttamási káptalan megsemmisült, csak a prépostság maradt fenn. (Kollányi i. m. Rupp I. i. m.) A Szent György vértami zöldmezei prépostságát Telegdi Csanád érsek 1337-ben helyreállítván, az 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a prépost egyszersmind székesegyházi főesperes volt. 1420-ban a prépostság új javakat nyert Kövesden, Szálkái Balázstól. 1397-ben László volt a prépostsági javadalmak élvezője. 1417—1425-ig Csetneki László, az esztergomi és budafelhévízi János-lovagok későbbi kormányzója viselte a prépostságot ; 1493-tól 1497-ig Ibafalvi Tamás esztergomi kanonok és érseki lielynök, őt követte Athiai Miklós, a ki az 1506 előtti időben bírta a javadalmakat. (Rupp I. i. m.) A Szent István első vértanúról czimzett prépostság, melynek alapításáról már fentebb megemlékeztünk. 1462-ben a Nj réki-út mentén egy házat vagy majorságot bírt. melyet Mátyás király anyja, Szilágyi Erzsébet vett bérbe 16 frtért. Prépostság birtokok.
