Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Garamszentbenedeki apátság

232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 346 Giuamszentbenedeki apátság. A jeruzsálemi Szent János-lovagok esztergomi rendházai a XIV. század végén már hanyatlásnak indúltak. A Szent István királyról nevezett rendház templomát az 1372—1392. évek között állították helyre, de valószínűleg már 1373-ban oly állapotban volt, hogy benne isteni tiszteletet lehetett tartani, mert XI. Gergely pápa 1373. aug. 30-án a lovagok esztergomi temploma részére búcsukat engedélyezett. (Veszprémi püsp. Vaticani Okit. II. 222.) Midőn 1375-ben a pápa a lovagokat a törökök ellen rendelte, a különben sem népes esztergomi Szent István királyról nevezett lovagházból kivonultak a lovagok ; így történhetett azután, hogy a pápa 1377-ben Istvánfi János győri kanonoknak adta az esztergomi lovagok javadalmait, (u. ott II. 248.) Istvánfi János (másutt Péter) azonban nem soká'g élvezte azokat, mert e garázda férfiú embert ölt, mire a pápa 1390 nov. 3-án megfosztotta őt a javadalmaktól, melveket Tamás fehérvári kanonoknak adományozott (u. ott II. 267.) De ez sem maradt meg sokáig az esztergomi javadalmak élvezetében, mert IX. Bonifácz pápa elrendelte, hogy Mátyás, a Márton fia, esztergomi kanonok a rendtagok közé felvétessék, ekként ő kapta meg a javadalmakat. Mátyás még 1404-ben is bírta azokat; ebben az évben ugyanis a trencséni Alsó-Ozorócz birtokot hűbérbe adta Fülöp nevű nemesnek. (Eszt. kápt. levélt. Acta de Széplak.) 1425-ben Zsigmond az esztergomi rendház kormányzójává Csetneki Lászlót tette, a ki 1417—1425-ig esztergomi szentgyörgymezei prépost és kanonok, majd később, 1447-ben, nyitrai választott püspök lett. (Zichy Okmt. IX. 165.) Csetneki László kormányzósága alatt lovagok is laktak az esztergomi rendházban. Erre vall egy 1439-ben kelt oklevél, mely szerint, midőn Báthori László országbíró a kakati és szentkirályi vámot a lovagok és a káptalan között rendezte, a kormányzón kívül, Pál conventbeli lovag is megjelent. (Fejér XI. 381.) Csetneki László kormányzósága alatt a Szent István királyról nevezett lovagház elenyészett, de a Sz. Erzsébetről nevezett rendház még a XVI. század közepéig fennállt. A XV. században az esztergomi Szent Erzsébetről nevezett ház birtokai Szirákkal (Nógrád várm.) gyarapodtak, melyet azonban Szentgyörgyi Tamás, a magyarországi János-lovagrend főnöke, a Mohorai Vidfieknek adott hűbérbe. A rendház élén ekkor Gál rendi lelkész állott, a ki a rendház praeceptoraként, az ügyletbe beleegyezését adta. (Turul 1885. 3. Pray. De prioratu Auraniae 49. 1.) 1478 táján Ambrus volt az Erzsébetről nevezett lovagház főnöke, (Knauz : Magyar Sión 1865. 744), a ki ugyancsak a Szirák helységben levő birtokok ügyében intézkedik. E birtokokat Tamás mester, keresztes lovag 1534 márcz. 16-án a székesfehérvári lovagháznak hagyományozta. (Egyháztört. eml. II. 337.) Esztergom eleste után a Szent Erzsébetről nevezett lovagház is elpusztult ; a lovagok templomát azonban a törökök oly állapotban találták, hogy mecsetté alakíthatták át s csak az 1594. évi táborozás alkalmával pusztulhatott el. 1595-ben már leégett állapotban találjuk. (Némethy Lajos : Régészeti Egyes. I. évk.) A dömösi prépostság a XIV. század vége felé már hanyatlásnak indúlt, utóbb feloszlott. 1382-ben Péter, 1398-ban László, 1417-ben Rozgonyi Péter, a későbbi veszprémi, majd egri püspök bírta a javadalmat, melyet Zsigmond 1427-ben Móré János kir. kincstárnoknak adományozott. 1433-ban azonban az Olajfák-hegyéről elnevezett szerzetes-rendet telepítette ide. E rend a várnai csatát követő zavarokban lemondott e javadalomról és elköltözött Magyarországból. IV. Jenő pápa 1446 aug. 1-én a pálosoknak adományozta a dömösi javadalmat, V. Miklós pápa pedig Kapusi Bálintot nevezte ki perjellé. Hunyadi János kormányzó mit sem tudva a pápa adományozásáról, Bothos Istvánnak adományozta a prépostságot. Ebből a kegyúri jogra nézve éles összeütközés támadt a pápa és a rendek között, a melynek Kapusi Bálint lemondása vetett véget. A szentszék ekkor Bothos Istvánnak adományozta a prépostságot, s utódainak kinevezési jogát biztosította a magyar koronának. Bothos István még 1467-ben is viselte a prépostságot. Utóbb azonban 1501-ben VI. Sándor pápa azt a nyitrai püspökséggel egyesítette, melynek birtokában találjuk az 1560. évi jobbágyösszeírás alkalmával is. (Rupp I. i. m. I 1. 33. Nedeczky Gáspár : Dömös története. — Századok 1893. 385.) A garamszentbenedeki apátság Esztergom város határában szőlőt szerzett, melyet még 1415-ben is birtokában találunk. III. Miklós alatt (1410—38) egy házat is vett Esztergomban, mely 1462-ben idegen kézre jutott, s az 1490. évi tiltakozás ellenére sem került többé vissza. Az apátság kesztölczi birtokait