Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - 7. VALLÁSI, TÁRSADALMI ÉS MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - Kanizsai János

232 Esztergom vármegye őstörténete. 337 Maga Ferdinánd király is komolyan foglalkozott Esztergom visszafoglalásával. Még Székesfehérvár ostroma alatt Pozsony környékén 20.000 cseh és morva, 8000 német és 4000 olasz gyűlt egybe, ezenkívül 8000 magyar és osztrák lovas állott volna rendelkezésre ; ezzel a haderővel vissza lehetett volna Esztergomot, valamint az időközben szintén elesett Székesfehérvárt foglalni. De ekkor az időjárás oly kedvezőtlenné vált, hogy a csapatok nem akartak harczolni, így a vezérek arra kérték a királyt, hogy bocsássa őket haza, a mibe Ferdinánd kénytelen volt beleegyezni. A pozsonyi országgyűlésre egybegyűlt rendek, mintegy belenyugodva abba a tudatba, hogy Esztergomot egyhamar úgy sem fogják visszaszerezni, javaslatot tettek Esztergom közelében egy új erőd építésére. (Némethy Lajos : Miként jutott 1543-ban Esztergom árulással török kézre.) Esztergom ettől kezdve — kevés megszakítással — közel másfélszázadon át török uralom alatt állott. Míg az ország prímása és a főkáptalan, a városból elűzve, Nagyszombatban húzta meg magát, azalatt a magyar keresztény egyház ősi székhelyén az imámok és a müezzinek éneke hirdette a félhold uralmát. 7. VALLÁSI, TÁRSADALMI ÉS MŰVELŐDÉSI VISZONYOK. (1397—1543). Mária királynő halálakor Kanizsai János állott a magyar kath. egyház élén. Családja, valamint maga is, az Anjouk régi, kipróbált hűségű híve volt, de azért nagy szolgálatokat tett Zsigmond királynak is, trónjának megszilárdítása körül. A törökök elleni hadjáratokban hű osztályosa, itthon pedig érdekeinek mindenkor szószólója volt. E viszonyt csak Nápolyi László fellépése zavarta meg, midőn Kanizsai János érsek szintén a felkelőkhöz csatlakozott ; ezzel magára vonta a király haragját, minek következtében sok méltatlanságban volt része. De rövid idő alatt helyreállt a béke közötte és a király között, a ki a konstanzi zsinat alatt királyi helytartóvá, majd a német-római császárság kanczellárjává nevezte ki. Közpályáját az előző fejezetben már ismertettük, itt csupán az egyházi téren kifejtett tevékenységére terjeszkedünk ki, a mennyiben az a vármegye történetével összefügg. Bár a koronát nem ő tette Zsigmond király fejére, mert abban az időben nem volt esztergomi érsek, mégis, a midőn 1388-ban a magyar kath. egyház élére került, Zsigmond király, az esztergomi anyaegyházat megillető jogok elismeréséül, koronázási ajándékkép, Újfalu, Bajót, Genemarót, Mócs (Dunamócs) és Süttő birtokokat (az utóbbi akkor félig Esztergom és félig Komárom vármegyéhez tartozott,) adományozta neki ; később, midőn a nikápolyi szerencsétlen kimenetelű hadjáratból (1396) visszaérkezett, a király az akkor Pilis vármegyéhez tartozó Bajon mezővárost is nekiadta. A szentszék is több jelét árulta el iránta való jóakaratának. Nemcsak hogy segédkezet nyújtott neki az esztergomi főegyház jogainak megszilárdítására, de újabb kitüntetésekkel halmozta el. IX. Bonifácz pápa 1393-ban Magyarország prímásának és az apostoli szentszék született követének méltóságával ruházta fel, 1399-ben kelt kiváltságlevelével pedig Magyarország minden püspökeit, apátságait és prépostságait a magyar prímás és az esztergomi érsek hatósága alá helyezte. (Török J. i. m. II. 54., 57.) Maga Kanizsai János érsek is arra törekedett, hogy az esztergomi érsekség összes kiváltságai és jogai részletesen előszámláltassanak. E végből az esztergomi főkáptalan felett tartott, 1397-ik évi egyházlátogatás alkalmával felvett jegyzőkönyvben az érsekség összes előjogai és szabadalmai felsoroltattak. 1391-ben jelentékeny áldozatokkal megalapította a Szent István első vértanúról czímzett esztergomi prépostságot és társas káptalant, felépíttette, illetőleg helyreállíttatta a Szent István első vértanú templomát, s a székesegyház baloldalán, Nagy Boldogasszony tiszteletére, 1396-ban gyönyörű kápolnát építtetett, melyet gazdag alapítványnyal látott el, továbbá, mint a tudomány egyik lelkes barátja, Esztergomban székesegyházi iskolát alapított. A huszita törekvéseket egyházmegyéjében ártalmatlanokká tette, s a magyar katholikus egyházat ősi tisztaságában hagyta hátra utódára. (Török J. i. m. I. 85.) Kanizsai János.