Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - II. Ulászló - Bakócz Tamás - A Bakócz-kápolna

232 Esztergom vármegye őstörténete. 327 kimutatásban, mert az előbbit az érsek naszvadi és gutái uradalmai adták, az utóbbit az érseki uradalmak szolgáltatták be. (Századok 1872 évf. A modenai Hippolyt-codexek.) Esztergom városa Hippolyt érseksége idején külcsinra az olasz városokkal vetekedett. Hippolyt 1488—89-ben kijavíttatta az érseki várat; 1487-ben az érseki palota már toronyórával volt ellátva. Midőn Mátyás király 1487-ben Esztergomban volt, két nap alatt 1 mázsa és 25 font fáklyát, és 300 darab viaszgyertyát igényelt a világítás. 1489-ben, midőn két ízben is voltak fejedelmi vendégek Esztergomban, ötödfélszáz fáklya, 6240 darab viaszgyertya és 300 font olaj kellett a világításra. Mátyás király halála után (1490 ápr. 6.) az ország rendei, hosszas alkudozá­sok után, Ulászlót választották meg királyivá, kinek érdekében Beatrix, Mátyás özvegye is hathatósan közreműködött, de utóbb reményeiben csalatkozva, Esztergomba költözött, Hippolythoz, a ki ifjú kora miatt úgy sem végezhetvén a koronázási szertartást, el sem ment Székesfehérvárra, hanem bezárkózott az esztergomi várba. Utóbb azonban meggondolván magát, 1490 okt. havában Beatrix ismét Budán termett, a hol II. Ulászló király Bakócz Tamás tanácsára színlelt házas­ságot kötött vele. Beatrix ezután ismét visszatért Esztergomba. 1491 tavaszán II. Ulászló is Esztergomba jött Beatrix látogatására. Alig hagyta el a király a várost, Beatrix mindenfelé futárokat küldött szét az örömhírrel, hogy a házasságkötés megtörtént. (Fraknói V.: Bakócz Tamás élete 44. lap.) De VI. Sándor pápa e házasságot érvénytelennek nyilvánította ki. Beatrix, miután hasztalan várt, 1501-ben kénytelen volt, nagyravágyó terveiből kiábrán­dúlva, hazájába visszatérni. Közel egy évtized alatt, míg Esztergomban tartózko­dott, óriási összegeket használt fel az érseki jövedelmekből nagyravágyó czéljaira. Eközben Hippolyt érseki széke fölé is vészfelhők tornyosultak Miután Beatrix teljesen elveszítette befolyását a királyi udvarban, a hazai viszonyokkal tapasztalatlan öcscse, Hippolyt helyzete is mindegyre kényesebbé vált. Hogy kellemetlen helyzetéből szabaduljon, Ulászló engedélyével Olasz­országba utazott, honnan azonban 1494-ben bíbornoki kalappal visszatérve, csakhamar átvette az érsekség kormányát,. A mint visszaérkezett, a köztiszteletben álló Ibafalvi Tamás érseki helytar­tót állásától elmozdította s annak helyét egy ismeretlen olasz főpappal, Alezzoi Donáttal töltötte be. E tette nagy fölháborodást keltett országszerte. Az 1495. évi országyülésen a köznemesség hevesen kikelt ellene. Az 1497. évi országgyűlésen azonban a köznemesség Bakócz Tamás kanczel­lárt sem kímélte, követelvén, hogy egyházi férfiú világi hivatalt ne viselhessen. A köznemesség fellépte következtében II. Ulászló elmozdította Bakócz Tamást a kanczellárságtól, de egyben arra törekedett, hogy kedvelt hívének valamiféle kárpótlást adjon. Ép kapóra jött a köznemesség állásfoglalása Hip­polyt ellen. Ezért magához hivatván Arezzói Donát érseki helynököt, előtte kifejezte abbeli kívánságát, hogy Hippolyt mondjon le az érsekségről. VI. Sándor pápa az 1497 decz. 7-én tartott consistoriumban elfogadta Hip­polyt lemondását az esztergomi érsekségről, egyúttal beleegyezett Bakócz Tamás egri püspök áthelyezésébe is. 1498 tavaszán Bakócz csakugyan átvette az esztergomi érsekséget, sőt] módot talált arra is, hogy az egri püspökséget megtarthassa, melyet két évre bérbe vett Hippolyttól, a kinek kárpótlásul az egri püspökség jutott, (Millenn. Tört, IV. 364. — Fraknói : Bakócz Tamás élete.) Bakócz Tamás erős kezekkel csakhamar rendbe hozta az érsekség gazda­ságait s azokat jövedelmezőség tekintetében magas fokra emelte. Egyházi téren is sok volt a teendő. Ibafalvi Tamás elmozdítása óta az érsekség területén tág terenyílt a visszaéléseknek. Bakócz ugyan megerősítette Hippolyt érseki hely­nökét, Arezzói Donátot hivatalában, a mely tettével a köznemesség haragját vonta magára, mindazonáltal az egyház kormányát teljesen önállóan maga intézte. Bakócz Tamás érseksége alatt épült Esztergomban a Boldogságos Szűz tiszteletére az a kápolna, mely egész életén át gondoskodásának kiváló tárgya volt s a melyet 1506-ban kezdett építtetni s a következő évben fejezett be, miként ezt a főpárkányzaton végighúzódó latin felírat is igazolja. II. Ulászló. Bakócz Tamás. A Bakócz­kápolna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom