Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - János bíbornok - Hippolyt érsek - Az érseki javak kezelése
232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 326 János bíbornok. Hippoiyt érseki Az érseki avak kezelése. £ i ] < i 1 i < ] nöksége alá helyezte és arra kötelezte magát, hogy a lengyel királylyal való háború esetén egész hadseregét a lovagrend rendelkezésére bocsátja. Az elárvult esztergomi érseki székbe 1480-ban Arragoniai János bibornok, Beatrix királyné alig 16 éves testvéröcscse került. János bibornok, idegen származásánál fogva, nem tudta magát beleélni az itteni viszonyokba, ezért 1485-ben engedélyt nyert a királytól, hogy a Nápolyban kitört háború kiegvenlítése végett hazatérhessen. Az 1485. év október havának végén, Rómából érkezett hírek szerint, János bibornok meghalt, mire azonnal megkezdődött a harcz az esztergomi érsekség javadalmaiért. Az ország vezető férfiai Geréb László erdélyi püspököt szerették volna az érseki székben látni, de Beatrix királyné keresztülvitte, hogy testvéröcscsének utódává, nővérének, a ferrarai herczegnőnek fiát nevezzék ki. Mátyás király, félve a közhangulattól, eleintén nem mert határozni, de ekkor egy váratlan eset hatalmasan előmozdította Beatrix terveit. Sforza Ascanio bibornok, a ki szintén pályázott az esztergomi érsekségre, követet küldött Budára, s ez, hogy nyomást gyakoroljon a királyra, azt hangoztatta, hogy mivel az esztergomi érsekség Rómában bekövetkezett haláleset folvtán üresedett meg, azt a pápa tetszése szerint adományozhatja. A követ tapintatlan fellépése általános megütközést keltett az 1486. évi jan. 1-ére egybehívott országgyűlés tagjai sorában, a kik ebben a magyar király kegyúri joga ellen' intézett támadást látván, inkább belenyugodtak abba, hogy a király Hippolvt, ferrarai herczegnek adományozza az érsekséget. Csupán azt kötötték ki, hogy a herczeg azonnal Magyarországba jöjjön. VIII. Inncze pápa azonban nem osztozott a rendek felfogásában. 1486 jún. 6-án kelt bullájával Hippoiyt ferrarai herczeg megerősítését prímásul, ennek gyermekkora miatt megtagadta. De a pápa vonakodása csak fokozta Mátyás király akaraterejét, a ki a magyar király főkegyúri jogait védve, tiltakozott az ellen, hogy az apostoli szentszék a magyar egyházi javadalmakat önkényesen adományozhassa. A pápa hosszas tárgyalások után 1487-ben beleegyezett Hippoiyt herczeg kinevezésébe, s két évvel később meg is küldötte neki az érseki palástot. De Mátyás ezúttal nem feledkezett meg a magyar katholikus egyház érdekeiről sem. Még 1486-ban kieszközölte, hogy rokona, Geréb László erdélyi püspök, a magyar és a cseh koronához tartozó összes tartományokban az apostoli szentszék követének neveztessék ki, s így ő a magyar katholikus egyház egységét a prímás felserdüléséig képviselje és biztosítsa, az érseki szék helytartójául pedig a nagytudományú Ibafalvi Tamás esztergomi prépostot nevezte ki. (Török i. m. 123.) Hippoiyt kiskorúsága idejére eleintén Valentini Caesar, a ferrarai herczeg magyarországi követe nyert megbízatást az esztergomi érseki javak igazgatására, a ki azonban ehhez nem sokat értvén, még 1487-ben megfosztatott e tisztségtől s helyét Costabili Bertalannal töltötték be. Az érseki javak kezelése azonban sok nehézségbe ütközött. Maga a király is gyakran felhasználta azokat idegen, főleg hadi czélokra ; így 1487-, 1488- és 1489-ben az érsekség zsoldosait több ízben fegyverre szólította, 1489-ben pedig 3 hónap alatt 977 arany és 50 dénár költségbe verte az érseket. 1488—1489-ben a király udvarának adott ajándékok 1027 aranyat tettek ki. Corvin János az érseki pénztárból egy ízben 100 aranyat vett fel, a mit soha sem fizetett vissza. Ezenkívül a király mindenféle terményszolgáltatást követelt iz érseki uradalmaktól, egy alkalommal például 13 hajó zabot, máskor meg 50 ikó bort. Sőt Beatrix királyné is igénybe vette az érseki pénztárt. Sok költségbe kerültek ezenkívül a fegyveres vitézek is. 1489-ben 38 fegyveres nemes úr állott az érsek szolgálatában. Az érsek lovassága 175 főt tett ki, níg az esztergomi várőrség béke idején 45 főre rúgott. Hippoiyt alatt az esztergomi érseki udvartartás a legfényesebb volt ; az érsek udvari személyzete ekkor 245 főt számlált, de ez sem volt elég, hogy minden alkalommal kielégítse az gényeket. Mikor 1489-ben a bajor herczeg jött Esztergomba, Mátyás királyul két szakácsmestert és ugyanannyi szakácssegédet kellett kölcsön kérni. 1489 április havában Mályás király is eljött Esztergomba. Ez alkalommal iz érsek palotájában, csupán a szerémi borból, mely akkor honi boraink legkiválóbbjai közé tartozott, 9 akó és 49 iccze fogyott el, a háztartáshoz 145 font 28 lat faolaj, 295 olasz, 1790 magyar kenyér, 400 ponty, ugyanannyi csuka, 45 font nazsolaszőlő volt szükséges. A vadhús és a szarvasmarhahús; nincs benne a
