Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Simonia - Temetés - A tized

232 Esztergom vármegye őstörténete. 327 kaimat nem élveznek is, hogy a kánoni órák (zsolozsmák) elmondására kötelesek." „Senki napjában egy misénél többet, kivéve karácsonykor, mondani ne merészeljen." „Egymaga a pap ne misézzen, hanem kinek-kinek vagy kispapja, vagy iskolás-gyermeke legyen, ki a szent misénél szolgáljon, és a kivel, ha akarja, a zsoltárt mondja." „A mise-imádságokat értsétek és kívülről tudjátok." „A népnek aleczkéről, az evangéliumról, a szentírásról ünnep és vasárnap valami okosat mondjatok." „A pap, ha nem tiszta a bűntől, ne misézzen." Külön fejezet, melynek czíme De Simonia, szól arról, hogy senki jobb javadalmazásért templomát el ne hagyja ; senki világi hatalommal templomot ne tartson.

1) A nyilvános házasságtörők és vadházasságban élők megintendők, és ha az intésre nem hallgatnak, az érseknek, vagy helytartójának följelentendők. — A szent chrismát eladni bármely ürügy alatt tilos. (Visszaéltek a chrismával holmi babonáskodásra.) Tilos bért követelni a szentségek kiszolgáltatásáért, mert írva van : Gratis accepistis, gratis date. ( A mit ingyen kaptatok, ingyen adjátok.) Ha azonban bevégzett szolgálat után szívesen, jó szándékkal, köszönetképen adnak valamit a hívek, azt el lehet fogadni. A temetést tárgyaló fejezetben — úgy látszik, — különös előzménye lehetett ama rendelkezésnek, hogy az asszony, illetve özvegy, ha meghal a nélkül, hogy temetkező helyet választott volna magának, a plébánia-templom czintermébe, illetve előtte elhúnyt férje sírjába tétessék ; jogában áll azonban sírt egyebütt is választania. Világiakat a templomon belül elhantolni szigorúan, egy márka bírság mellett, tiltja a zsinat, kivévén, ha az illető a templom védnöke volt, vagy hogy építését elősegítette. Az egyházi temetést meg kell tagadni

2) az eretnekektől, pogányoktól, zsidóktól, idegenektől (gentilibus) és mindenektől, kik a katholikus hiten kívül állanak, nemkülönben azoktól, kik a nagyobb kiközösítés, vagy a tilalom (interdictum) alá vannak rekesztve, továbbá, kik tornákon (torneamentis, párbajban) vesztik életöket, valamint az uzsorásoktól és rablóktól, ha töredelem nélkül múlnak ki, az uzsorán, vagy rablással szerzett vagyont meg nem térítik, vagy megtérítéséről kellő, a jogban előírt biztosságot nem nyújtanak. Ellenben, ha nem volna, a mivel megtérítsék az okozott kárt, de egyébként töredelmet mutatnak, nem kell tőlök megtagadni a czinteremben való temetkezést, de a papok közül a temetésen senki jelen ne legyen. Az öngyilkosoktól, hacsak halálukban a töredelem világos jelét nem adták, a temetést meg kell tagadni. Következik az igen korjellemző fejezet a tizedről, és hogy kell azokat büntetni, kik a tizedet meg nem adják, valamint azokat, kik az interdictumot, a tilalmat meg nem tartották. „Minthogy a tized, mint a szűkölködő lelkeket (értsd : az egyháziakat) megillető adó, isteni (ó-testamentomi) rendeletből kötelez, intsétek híveiteket, hogy teljességgel megfizessék nekünk (az érseknek), vagy azoknak, kiket az jog és szokás szerint megillet, a tizedet. Ha pedig némelyek azt meg nem adnák, azokkal szemben sértetlenül tartsátok meg a tilalmat, vagy más egyházi büntetéseket, melyeket a tizedszedők rájok szabnak. E tilalom, hivatalbeli fölfüggesztés, vagy más büntetés idején, istentiszteletet, mint egyébkor ne tartsatok, nehogy szabálytalanságba (irregularitas) essetek. Mert az irregularitás alól csakis bűnbánat révén nyerhettek föloldozást. A ki pedig elég vakmerő lenne, hogy nem törődik az egyházi büntetésekkel, melyek azokra kirovatnak, kik a tizedet nem fizetik ; minthogy ez által az egyházi főhatósággal való viszonyuk megszakad, az olyat a törvénytelenség miatt, melyet elkövetett, bezáratjuk, helytartónk útján minden javadalmától megfosztatjuk és egyházából gyalázatosan kivettetjük, melynek alkalmasabb papot adunk. Ha pedig nyilvánvaló tudomástok van róla, hogy híveitek között vannak, a kik a tizedet meg nem adják, azokat az Űr asztalához még halála esetén se bocsássátok, kivéve, ha nincs miből fizetniök. Ha pedig nem nyilvánvaló, hogy fizetni vonakodnak, de a gyónásból tudjátok, akkor őket az Űr asztalához nem szabad bocsátanotok, míg tizedszedőinknek eleget Simonia. Temetés. A tized. 1) E tilalom értelmét bőven kifejtik frá Gentile bíboros ós pápai követ stautumai e század elejéről. 2) Gondolom e helyt így fordítandó e kitétel : debent ecelesiastica sacramenta denegari. Magyarország Vármegyéi és Városai: Esztergom vármegye. 17