Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Nagy Lajos életrajza Kükülleitől

232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 306 Nagy Lajos 'életrajza Kükülleitől. De kétségtelen az is, hogy Gyulafehérvárt, 1371 július 6-án kelt ítéletében magát Demeter erdélyi püspök helytartójának czímezi valaminthogy, miután 1376 januárius 23-án ugyancsak Demetert a zágrábi püspöki székbe áthelyezték, az erdé'yi székeskáptalan János küküllei főesperest választotta meg a püspökség általános helytartójának.

2) E tisztsége azonban sokáig nem tartott, minthogy Demeter utódja Gőböl (Gobelinus) 1376 május 5-én erdélyi püspöknek kineveztetvén, a káptalani általános helynökség magától megszűnt. Visszatért tehát Visegrádra, hol, mint a király „kedves, hű és benső káplánját" annál szívesebben láthatták, minthogy krónikájának egy része ekkor már kézen forgott. Ennek jelét adta Nagy Lajos király, midőn tekintetbe véve Tót-Sólymosi Apród Miklós fia János, küküllei főesperes és királyi káplánv úgy a királyi irodában, mint egyéb ügyekben végzett hű szolgálatait, melyeket éber gonddal és fáradhatatlan serénységgel teljesített, e két szepesmegyei birtokot, Rikolffalvát és Mátéfalvát adományozta neki.

3) Viszont ő is, Balázs öcscsével egyetemben, a szepesi káptalan előtt Paga nevű zemplénmegyei birtokát, az összes, e birtokra vonatkozó okiratokkal együtt, rokoni szeretetből a Czudar családnak, név szerint : Imre, egri püspöknek, György, szepesi ispánnak és várnagynak, János, fehérvári prépostnak, Péter horvát bánnak, István mester és Mihály fiainak adományozta.

4) Demeter zágrábi püspök 1379 elején az esztergomi érseki székre előmozdíttatván, régi barátját, a küküllei főesperest ismét magához vette és megtette a lelkiekben érseki helytartójának. Átköltözött tehát Esztergomba, hol a káptalan a hévíz közelében fekvő kúriáját, melyet a rajta levő házakkal és Szent Erzsébetkápolnával együtt, Garázda Miklós aradi préposttól és esztergomi kanonoktól öröklött, élte fogytáig, illetve a meddig Esztergomban tart rezidencziát, ,,a tiszteletes férfiúnak, János úrnak, küküllei főesperesnek, (érseki) helytartónak és kanonok társának" lakásul adta át 1380 május 10-én.

5) Mint esztergomi vikárius, tagja volt a Visegrádon, 1380 október 30-án tartott nádori törvényszéknek, mely Dömötör esztergomi bíborost fölmentette a Telegdieknek tartozó 400 márka fizetése alól.

6) — 1383-ban még előkerül, mint az érsek helytartója,

7) de azután már nem igen hallunk felőle. Űgy tetszik, teljes visszavonultságban, de még sokáig élt könyveinek. Pontosan meghatározni nem tudjuk, hogy meddig. Hogy az 1397. évi május 24-én, az esztergomi káptalanban tartott kánoni szemlét (visitatiót) már meg nem érte, kétségtelen, minthogy ez alkalommal a visitatornak arra a kérdésére : nincs-e az esztergomi káptalan előtt végrendelet, melyet végre nem hajtottak ? előállott Gergely kántor, jelentvén, hogy néhai Küküllei János végső rendeletét, melyet sajátkezűleg írt és melylyel különféle jó könyveket és egyebeket hagyott az esztergomi egyháznak, s másoknak is, nem hajtotta végre.

8) Miből nem helytelenül következtetjük, hogy nem sokkal előbb húnyt el. Jeles művét, Nagy Lajos király életrajzát, nem egyszerre írta meg. Az első részt a nápolyi hadjárattal fejezi be s úgy látszik, többet írni nem is akart, a rek (Gerek) Péter királyi jegyző házával és telkével szomszédos, eladta Küküllei Jánosnak háromszáz forinton (DL. 5214., 5215. ded. 1363 május 30.) — Továbbá, Lajos király előtt megjelennek : László mester, az Újvári Gál deák fia a maga és János fia személyében, másrészt János Küküllei főesperes, esztergomi vikárius. Előbbi előadja, hogy birtokjogáról, melyet Sarachen mester jegyzője. István deák visegrádi házára bírt, fölvévén Küküllei Jánostól negyven forintot, lemondott. (DL, 5285. ded. Visegrád, 1364 febr. 15.) 1) Szabó Károly. Az erd. múzeum eredeti okleveleinek kivonatai, 144. szám. 2) Teleky Okit., I., 176. Magister Johannes archidiaconus de Kykullew, per capitulum ecclesie Transsilvane vacante sede vicarius generális ín spiritualibus constitutus, így czímezi magát 1376 május 5-én. 3) Orsz. levéltár DL. 6497. ded. Diós-Győr 1378 januárius 13. — Nagy Lajos ez adományát átírta 1382 szept. 2. Ugyanott 6498. Í 4) Orsz. Itár DL. 6549. ded. 1378 július 1. -- Miféle rokonság állott fönn az Apródok és Czudarok között, annak nyomát nem találtam. 5) Esztergomi főkápt. magánltára, 71. fiók, 2. nyaláb, 2. szám. — Küküllei János a neki átengedett, elhanyagolt kúriát kiválóan gondozta ; a kápolnát tataroztatta, kis tornyot rakatott reá, új fedelet adott neki, a többi, szinte rombadőlt épületeket is alaposan kijavíttatta ; a miért a káptalan indíttatva érezte magát a mondott kúriát Küküllei János kis öcscsére, Pál fia Ferencz székesegyházi kántor-kanonokra átruházni. Ugyanott 3. szám, ded. 1383 febr. 9. 6) Az eredeti oklevél a rozsnyói püspöki ltárban. 7) Zichy Okmt. IV., 262., 265., 271. 8) Batthyány, Leges, III., 330.