Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - V. Orbán pápa levele

232 Esztergom vármegye őstörténete. 291 leányt a pápa által törvényesítteti és örökösödési jogát el fogja ismertetni. Kázmér király elfeledte a sok vért, melyet a magyarok érte öntöttek, a tömérdek kincset, melyet Lengyelországra pazaroltak, el sokszoros kötéseit és ráállott a császár ajánlatára. V. Orbán pedig értesülvén, liogy a császár és lengyel király a kölcsönös barátság megerősítése végett sógorságot óhajtanak kötni, Venczel feleségül akarja venni Kázmér király leányát ; de mivel a jegyesek negyedfokú rokonok, a leányok pedig törvénytelenek : tehát megengedi a pápa, hogy a rokonság mellett is egybekelhessenek, egyúttal törvényesíti a leendő menyassz szonyt, hogy atyja után örökölhessen.

1) Ez akkora csapás volt idősb Erzsébet királynéra, mely egész élete czélját megtéveszthette. Lemondani a gyöngéden ápolt szoros barátságról, atyafiságos támogatásról, testvéri szeretetről, lemondani atyai örökéről, Lengyelországról, letenni a büszke gondolatról, mely lelkét táplálta, hogy ez országot nászajándékul ő hozta boldogult férjének, fiának, új hazájának! Ezen akármi áron segíteni kellett ! János váczi püspök vállalkozott e nehéz föladatra, hogy kieszközli a pápánál a lengyel örökösödési kérdés helyreállítását. Űtja szerencsés volt. A pápa fönntartotta ugyan előbbi fölmentvényét a császár érdekében Kázmér természetes leánya részére, de hozzátette, hogy ebből hátrány nem háromolhatik Lajos, magyar királyra vagy anyjára: Kázmér nénje első sorban, másodsorban pedig fia, Nagy Lajos örököse a lengyel koronának.

2) Mi volt czélja e rendkívüli kedvezésnek ? arra megfelel V. Orbán pápa levele, melyet 1369 deczember 16-án öcscse, Grimoaldi Anglicus albániai bíboros püspöknek és in temporalibus helytartójának írt. Ebben előadja, hogy a magyar király követe hosszabb idő óta tartózkodván nála, jelenté, miszerint Nagy Lajos személyesen és legalább tízezer emberrel szándékozik Olaszországba jönni, hogy a római egyház ellenségeivel szembe szálljon és mindaddig el nem mozdul, míg le nem verte őket teljesen.

3) A következő évben pedig arra kérte a császárt, engedje meg Nagy Lajos magyar királynak, ki a szentszék segélyére siet, a szabad átvonúlást országain és kössön vele mielőbb békét.

4) Jutalmat János püspök bőségesen kapott a hálás királytól ; kinevezte őt kincstárnokának, e czímen 1373 május 1-én fordúl elő, midőn Nagy Lajos a szlavóniai bánságban fekvő Lipovecz (másként Lipolcz, Lipócz) várát tartozékaival együtt neki adományozta s Rafael és Mihály testvéreinek, nemkülönben egy meg nem nevezett testvére fiának, Jánosnak,

5) azután megtette őt Durazzói Károly herczeg javai kormányzójának ;

6) midőn pedig Kálmán győri püspök (I. Károly király természetes fia) 1375 körül meghalt, kineveztette győri püspöknek ; de ez a püspöki székben sokáig nem időzött, mert Telegdi Tamás elhunytával, 1376 januárius 23-án áthelyezte őt XI. Gergely pápa az esztergomi érseki székbe. Azonban itt sem maradt sokáig, minthogy 1378-ban — úgy látszik — június elején, elragadta a halál.

7) Nagyobb tevékenységet tehát nem fejthetett ki. Pőrén kívül, melyet Csanád érsek örökösei ellen'folytatott, a pápai regesták azt az egyet jegyezték föl róla, hogy XI. Gergely pápa 1376 februárius 15-én őt bízta meg és a csanádi püspököt, hogy Domokos bosnya püspöktől (előbb zárai érsektől) a szokott hűségi esküt átvegye.

8) V. Orbán pápa levele Theiner, Hung. II., 89. 2) Theiner, Hung. II., 89. ded. 1369 decz. 5. 3) Theiner. Hung. II., 91., 93. — János püspök 1370. közepén újra a pápánál járt Szécsi Miklós országbíró és Cató dömösi prépost társaságában. (Ugyanott 98.) 4) Áldásy, 425. sz. regestája a Tört. Tár 1895. évf. 284. lapján. V. Orbán pápa még ez év folyamán meghalt, utóda Visconti Bernabóval kibékült s e miatt Nagy Lajos újabb olasz hadjárata elmaradt. 6) Hazai Okmt. VII., 413. Az adomány már régebb időről szól; e levelében a király azt igéri, hogy a nyest. adót, melyet eredetileg magának tartott fönn, nem veszi el tőlük. 6) Theiner, Hung. II., 125. ') Nagy Lajos király Visegrádon 1378 junius 20-án kelt levelében János esztergomi érsek ügyét a Putnokiak ellen 1378 junius 13-ról, minthogy időközben János érsek meghalt, 1378 október 6-ra halasztja. (A rozsnyói püspöki levéltárban.) 8) Theiner, II., 158. és a pörre vonatkozó eredeti oklevél a rozsnyói püspöki levéltárban. Lásd bővebben: Pór Antal: De Surdis II. János esztergomi érsek. (Budapest 1907.)