Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - DEMETER BÍBOROS, ESZTERGOMI ÉRSEK - Demeter érsek előélése

232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 292 Demeter érsek előélese. DEMETER BÍBOROS, ESZTERGOMI ÉRSEK. 1379—1387. Demeter érsek előéletéről annyit bizonyosan tudunk, hogy V. Orbán pápa 1364 július 10-én őt mint egri prépostot, alszerpapot és tudományos készültséggel bíró férfiút, Tamás püspök halála után szerémi püspöknek kinevezte.

1) Az egri prépostságot Nagy Lajos király kértére adta volt neki, a Péter fiának, királyi kincstartónak, királyi káplánynak és pécsi kanonoknak 1363 februárius 24-én ugyancsak V. Orbán pápa.

2) Befolyásos ember volt már ekkor a királyi udvarnál, minthogy a pápa Keszei Miklós érsek és Kont nádor mellett neki is köszönetet mondott, a miért követét kiváló szívességgel fogadták és előre jelzé, hogy bőségesebb kedvezéseiben fogja részesíteni.

3) — Előkerül mint egri prépost az egri káptalan kiadványaiban még 1364 augusztus 20-án is, a mi azonban csak annyit jelenthet, hogy a püspöknevező bulla későn érkezett Egerbe.

4) -—Előkerül továbbá 1356 és 1359 között bizonyos Demeter mester mint literátus (deák), királyi kincstartó és a király gyűrűpecsétjének őre,

5) o kit tanult embernek és királyi kincstartónak mondanak, ezért valószínűleg egy a föntebbi egri préposttal és szerémi püspökkel. — Ellenben •ugyanezt aligha állíthatjuk ama Marjadi Demeterről, veszprémi klerikusról, idősb Erzsébet királyné kincstára őréről, a kinek részére Erzsébet királyné 1350 április 8-án azt kérte a pápától, hogy gyóntatója halálos ágyán minden bűnétől föloldhassa, valaminthogy az egyik váradi javadalom fönntartásával, nevezze ki őt váradi kanonoknak.

6) 1351 július 11-én pedig azt, hogy miután a váradi kanonoki prebendát még megsem kapta, nevezze ki ugyancsak Marjadi Demetert bácsi prépostnak. A mit a pápa meg is tett.

7) Tehát még mindig nem vagyunk abban a helyzetben, hogy Demeter érsek nemzetiségi, családi vagy vezetéknevét ismernők. Nagy Lajos király példáján elindúlva, ki, mint láttuk, Surdisi János érseket a neki adományozott birtokról Lipóczinak hítta, elnevezhetnők ugyan Vaskútinak, Kis-Keresztúrinak vagy Nézsainak, mert ezt a három birtokot Dédesen (Borsodban) 1381 augusztus 28-án kelt levelében Nagy Lajos neki és Fülöp nevű kisöcscsének, udvari vitézének adományozta

8) ; de mert több Demeter bíboros úgy sem fordul elő az esztergomi érsekek között, s így megkülönböztetésre nincs szükség, ezt tennünk fölösleges. Atyja alighanem királyi udvari tiszt volt, a mit onnét következtetünk, mert az érsek úr, Nagy Lajos király állítása szerint, a királyi udvarban született, ott nevelkedett születésétől fogva, ott tartózkodott, híven, buzgón és szakadatlan úl szolgálván urát, királyát élemedett koráig (usque ad provectam etatem), míg Isten őt méltóságokba emelte, sőt azon túl is. Úgy látszik, mint szerémi püspök is a királyi udvarban maradt és viselte tovább a királyi kincstárnokságot ; kincstárnokának még 1370-ben, már mint erdélyi püspököt nevezi Nagy Lajos király.

9) — Hogy a király és özv. Erzsébet J) Vatikáni levéltár, regesta Avenoniensia, vol. 156. fol. 129. 2) Supplic. Urbani V. tom. 36. f. 33. Kollányinál : Esztergomi kanonokok, 56. lap. 3) Theiner, Hung. II., 61. 4) Sztáray Okit,, I., 337. 5) Anjouk. Okmt., VI.. 458. — Hazai Okmt. II., 106. — Árpádk. új Okmt. XII.,662. 6) Supplic. Clem. VI., a 8., p. 1. f. 39. — Theiner, Hung. I., 785. ') Suplic. Clem. VI. a. 10., f. 65. — Vat.-magy. Okirattár 1/1. 343. 8) Fejér, CD. IX/V., 482. Germanus ante regie miiesnek nevezi az adománylevél Fülöpöt, a mi édes testvért is, unokatestvért is jelenthet. Minthogy azonban Demeter érseket ekkor már koros embernek kell tartanunk, hajlandók vagyunk királyi testör-öcscsét kisöcscsének venni. Nem is tudunk más magánbirtokáról, kivévén két budavári házüt, melyek egyike a Zsidó-utczában. egyfelől Miczk bán unokája, Prodaniczi István fia Ákos, más felől a veszprémi kántorkanonok házainak szomszédságában feküdt. A másik háza szintén a várban volt, melvlyel egyfelől a nyulak szigeti apáczák háza, más felől Orszigeti Jakab háza szomszédosak. Ez utóbbit Budavár város elüljárósága előtt Demeter bíboros örök időre bérbe adta (locavit et assignavit iure perpetuo) bolognai De-Talentis Simon budavári polgárnak és utódainak azzal a kikötéssel, hogy a házat jó állapotban tartsák fönn és évenként racione redditus Purkrecht negyven aranyforintot fizessenek az általa épített és alapított esztergomi Urteste kápolnája gondozójának (rektorának). Ha a kérdéses ház teljesen, vagy részben leégne és jövedelméből a 40 forint nem futná, joga legyen a kápolna rektorának Simon és utódai más birtokából megvenni e jövedelmet és őket a ház fölépítésére kényszeríteni. (Orsz. levéltár Dl. 7089. ded. 1384 június 2.) A másik házat is az Úrteste kápolnájának szánta. (Eszterg. kápt. magánlevéltára, 72. fiók, 2. nyaláb, 1. sz. ) 9) Zimmermann : Urkundenbuch, II., 340. ded. 1370 márcz. 29.