Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - DE SURDIS II. JÁNOS, ESZTERGOMI ÉRSEK - A lengyel örökösödési kérdés
232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 290 A lengyel örö kösödési kérdés. DE SURDIS II. JÁNOS. ESZTERGOMI ÉRSEK. 1376—1378. Midőn először kerül szemünk elé, a pápai regestában 1) így nevezik : ,,Johannes Dominici de Surdis de Placentia", a mi annyit jelent, hogy atyját Surdus Domokosnak hítták és Piacenzából származott, a hol talán született is. Családja nevét a máig is fönnálló olasz Sordio (milanói tartomány, lodii kerület) helységtől kölcsönözte. 2) Hozzánk alighanem Piacenzai Jakab kedvezéséből került, ki őt mint zágrábi püspök (1343—1348) megtette császmai kanonoknak, jóllehet már előbb piacenzai javadalmas kanonok is volt az ottani Szent Antal-egyházban. Abban az időben, mikor Vásári Miklós nyitrai püspököt szemelték ki zágrábi püspöknek, ez De Surdis Jánost legott káplánjának nevezte ki és VI. Kelemen pápának egyik zágrábi kanonoki javadalomra ajánlotta. A pápa betöltötte Vásári óhajtását, de mert Vásári a zágrábi püspökség átugrásával kalocsai érsekké lett, a zágrábi püspökségbe pedig Laczkfi Dénest ültették; ez sem melegedett meg Zágrábban, hanem a kalocsai érseki székbe helyeztetett át: De Surdis Jánost magával vitte, megtette kalocsai prépostnak és mint követét Avignonba küldötte az érseki palástért. A követ szerencsével járt, az érsek valamely kellemetlen dolgát a szentszéknél ügyesen elvégezte s elhozta a palástot, melynek ünnepélyes átadásával a pápa Dörögdi Miklós egri és Keszei Miklós zágrábi püspököt bízta meg. 3) Mint kalocsai prépost De Surdis János fontos diplomácziai ügyeket végzett. Ö volt, ki Albornoz bíboros nevében értesítette Nagy Lajos királyt, hogy Visconti Bernabo bolognai s egyéb pápai területeket földúlt, s buzgón kérte a királyt, torolja 1 meg a milánói herczeg zsarnokságát. Nagy Lajos király, ,,az egyház egyetlen vígasztalója" tehát komolyan intő levelet Íratott Viscontinak s annak kézbesítésével a kalocsai prépostot, mint követét bízta meg, a kit ennek következtében a pápa is kért, hogy a szentszék ügye védelmében ne lankadjon. 4) De Surdis János ebbeli fáradozásának sikeres eredménye volt, melynek jutalma a váczi püspökség lett, melyet 1362 végén, vagy 1363 legelején nyert el. 5) Innentúl a pápa el nem mulasztá, hogy minden fontosabb, a magyar királyi udvarral való érintkezésében a nagy befolyású váezi püspök közbejárását is kikérje. 6) Viszont a magyar királyi udvar is nem egy fontos ügyében szintén a váczi püspököt küldé a szentszékhez, hogy kedvező eredményt lásson. A legfontosabb ez ügyek között a következő volt : Nagy Lajos 1369 szeptemberében szövetkezett a bajor herczegekkel mindenki ellen, a ki birtokaikat megtámadja. E szövetség éle közvetetlenül a császár ellen irányúit. A császár megszeppent, hiszen ismét három oldalról fenyegette a veszély: éjszakról a lengyelek, nyugatról és délről a bajor herczegek, keletről a magyarok részéről. Hogy valamikép meneküljön a hínárból, ármányhoz fordúlt. Tudta, bosszúsággal eleget tapasztalta ifjú korától, a visegrádi kongresszustól (1335-től) kezdve, hogy a magyar és lengyel királyi házak szorosan összetartanak és mert Kázmér lengyel királynak törvényes fiörökösei nem voltak, Lengyelország nénjére, idősb Erzsébet királynéra, illetőleg Nagy Lajosra várakozik úgy az öröklés, mint a kötött szerződések jogánál fogva. Voltak azonban Kázmérnak törvénytelen leányai ketten : Anna és Kinga, megpróbálta tehát, hátha ezek révén megbonthatná a magyarlengyel összetartást ? ! Ajánlatot tett tehát Kázmér lengyel királynak, hogy fiát és koronái örökösét, Venczelt, a törvénytelen leányok egyikével eljegyzi, a !) Supplic. Clem. VI., a. 8. p. III., f. 210. ded. 1349 márczius 26. 2) Megjegyzendőnek tartom, hogy mmtán Nagy Lajos király érsekünket Lippovecz (Lipócz) várával megadománvozta volt (1. alább), Lipóczi-nak (de Lypolch) is nevezte. (Tört. Tár, 1896. évf. 511. lap.) 3) Theiner, Hung. I., 812. ded. 1352 márczius 2. 4) Theiner, Hung. II., 45.—Áldásy 395. regestája a Tört. Tár. 1895. évfolyama 279. lapján, ded. 1360 apr. 16., 26. 6) Theiner, Hung. II., 52. V. Orbán pápa 1363 januárius 23-án már választott váczi püspöknek nevezi s mint ilyent fölhívja, hogy a békét egyrészről a császár és öcscse, másrészről a magyar király és szövetségesei között helyreállítani törekedjék. — Ugyanez időben nevezte ki V. Orbán pápa vicenzai püspöknek De Surdis János veronai kanonokot (Eubel, Hierarch. cath. I.. 588. \ ki — úgy lehet, — atyafia volt a váczi püspöknek. 6) Lásd Theiner, Hung. 11., 59., 71., 84. lapjain.