Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - A milkói püspökség helyre állítása

232 Esztergom vármegye őstörténete. 305 307 hirdettetett Magyar-, Lengyel-, Dalmát országban; mindazoknak, kik a Magyar­országot fenyegető törökök ellen hat hónapig szolgálnak, akár belföldiek, akár kül­földiek, teljes bűnbocsánatot engedett és megbízta az esztergomi érseket, Tamást, hogy két társával a kivájt tönkökben (perzselyekben) összegyűlt pénzt onnét kivegye és a királynak a mondott czélra átadja 1) : magától értetik, hogy a Balkán­félszigeten a térítések is buzgón tovább folytak. XI. Gergely pápa írja, hogy Nagy Lajos igyekezetének sikerült sok félhitű oláht megtéríteni, de azon a vidéken, a tatárok felé, még számosan vannak, együgyű nép, úgymond, kik szintén meg­térnének, ha a szentszék részökre külön főpapról, ki nyelvüket érti, gondoskodnék, mert a magyar papokkal nem igen vannak megelégedve : utasítja tehát a pápa Telegdi Tamás esztergomi és Szigeti István kalocsai érseket, eszeljék ki útját­módját, hol lehetne azon a vidéken új püspökséget alapítani ? melyek volnának az új egyházmegye határai ? és vajon Spoletoi Antal, minorita-barát, ki ama nép nyelvét érti, s már sok oláht megtérített, alkalmas egyéniség lenne-e az új oláh püspökségre ? Egyúttal megkérte a pápa Nagy Lajos királyt, hogy a nevezett két érseket föladatában támogassa. 2) Hasonló okokból ugyanez időbe esik az Erdély, Oláhország és a kúnok földje összeszögellő határán fekvő milkói, még a nagy tatárjáráskor elpusztúlt püspökség helyreállításának kísérlete. XI. Gergely pápa 1371 szeptember 3-án kinevezte milkói püspöknek Budai Miklós szent-ágostonrendi szerzetest, ki vállal­kozott, hogy székhelyére megy s ott hasznos működését mint püspök megkezdi. Minthogy pedig a milkói püspökség jogait és javait a püspököknek részint hiánya, részint folytonos távolléte miatt már régebben kezdették az esztergomi érsekek elfoglalni, bizonyosan azon a jogczímen, mert a brassói és szebeni dékánságok, melyek a püspökség területén valának, az érsekség hatósága alá tartoztak, vala­minthogy maga a püspökség is az esztergomi érsekség tartományához tartozott : XI. Gergely pápa 1371 szeptember 16-án meghagyta az esztergomi érseknek, 3) hogy a mondott egyház javait és jogait Miklós püspöknek haladéktalanúl térítse vissza. Alig lehet kétség benne, hogy Telegdi Tamás készséggel engedett a pápa meghagyásának, de — úgy látszik, — a milkói püspökségre nem tartós ered­ménynyel, minthogy Miklós utódainak nemsokára volt elég okuk, a miért távol tartották magokat egyházmegyéjüktől és rendesen, mint fölszentelt püspökök, más megyés püspököknek segédkeztek. Ez utódok, kikről időnként emlékezés történik : 1431 október 22-től Székely Imre, előbb szatmári főesperes az erdélyi egyházmegyében, 1433 szeptember 16-tól Gergely, 1468 június 13-tól Túroni Mihály az esztergomi érsek püspöksegédje, 1502 februárius 17-től Ilsvai Pál, az esztergomi várbeli plébánia rektora, kinek VI. Sándor megengedte, minthogy püspöksége területén kevés a katholikus, hogy Esztergomban lakjék, ott egy kanonoki javadalmat élvezzen s az érsektől 100 arany forint segélyt húzzon. 4) Telegdi III. Tamás esztergomi érsek, 1375 deczember 1-én halt meg. i A milkói püs pökség helyre állítása. 1) Theiner. Hung. IT., 138. —Áldási 173., 176. sz. regestái a Tört. Tár 1895. évf. 73. 1., de téves keltezéssel. 2) Dedate 1374 október 13. Theiner, Hung. II., 152. — Bullarium Franciscanum, VI., 539. — Áldásy 260 reg. a Tört. Tár 1895. évf. 88. lapján, de ismét hibásan keltezve. — Tovább ez ügy fejlő­dését eleddig nein ismerjük, de alig tévedünk, azt állítva, hogy ez időtájt alapíttatott és a kalocsai érsekség alá rendeltetett az ardjischi (Argensis) kath. püspökség Nagy-Oláhországban. Püspökei közül mint az elsőt ismerjük Antal fia Miklós domokosrendi szerzetest, ki 1381. május 9-én kerül < lő. Ennek holta után következett György sz. Ágoston remeterendi szerzetes, kit 1394 márczius 15-én, — András'. kit 1396 november 2-án, — Ferencz, kit 1399 május 12-én, — János és ennek halála után János fia György pécsi kanonok, kit 1402. februárius 20-án (mind az ötöt) IX. Bonifáczius pápa nevezett ki püspöknek. György püspök elhunytával Ófalvi János garamszentbenedeki benczést, 1418 november 28-án nevezte ki V. Márton pápa. Ugyan ő nevezte ki János elhaltával 1421 május 5-én Hunyadi Péter fia Pál kisbaráti, győregyházmegyei plébánost, kinek halála után 1458 április 24-én Riclier Jakab domokosrendi, 1466 április 21-én Rajmund cziszterczita rendi, 1480 április 11-én Pál következett. Garampi jegyzeteiben 1453 április 2-án előkerül még egy András nevű ardjischi oláhországi püspök. (Eubel. Hierarchia Cath. I., 105. II., 106.) 3) A pápai regesták Miklósnak nevezik az érseket — nyilván tollhibával, minthogy az érsek a megjelölt időben kétségen kívül Tamás volt. 4) Knauz. Magy. Sión. 1867. évf. „A miikói püspökség." — Theiner, Monum. Hung. II., 110. — Eubel, Hier. Cath. 1„ 355. II., 211. — Kollányi, Eszt, kanonokok, 103. 122. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom