Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Keszei Miklós térítései - A bosnyai hadjárat
232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 284 Keszei Miklós tőritései. A bosnyai hadjárat. Keszei Miklós, mint ezt már zágrábi püspök korában bebizonyította, nagyszabású politikai elfoglaltsága mellett is, buzgó főpap volt. Zsinatokat szorgalmatosan tartott, a mi egj^ébiránt az időben nem volt ritkaság ; az egyház igazait mindenki ellen megvédte ; ügyeit részint maga, részint helytartói által gondosan végezte és végeztette a mire pedig főgondja volt, a félhitüek visszatérítését a latin egyházba minden erejével előmozdította. Ebben ugyan már a politikus is kiérezhető, mert ha az ország integritásának helyreállítását, a félhitű Szerb, Bosnva-, Bolgár-, Oláh- és Kúnország meghódolását tűzte ki vezérelvéül, gondoskodni kellett a meghódolt tartományok állandó hűségéről is, mire nézve az egyetlen eszköz az időben a hit egysége s a papság befolyása volt. Ez igyekezeteivel szerezte meg Keszei Miklós a király és a pápa becsülését, bizalmát és kedvezését, minek úton, útfélen nyomára akadunk. 2) Keszei Miklós esztergomi érsek egyik főérdeme, hogy a magyar birodalom érdekében nagy gondot fordított a félhitűek megtérítésére s ezek közül első helyen a bosnyák patarénusokkal volt dolga. — Midőn VI. Incze pápa szabad folyást engedett a Dalmáczia visszahódítása érdekében Velencze ellen megindult hadjáratnak, Kanizsai István óbudai prépostnak, mint Nagy Lajos király követének, ura és küldője nevében meg kellett esküdnie, hogy nemcsak Szerbiából, de Bosnvából is kiirtja az eretnekséget. Miután tehát Szerbországgal végeztek, Bosnyákországra került a sor, mely bánostúl amúgy is ingerelte a magyar nemzet türelmét. 3) 1363 júniusban két sereg indult Bosnyába ; az egyiket Keszei Miklós érsek és Kont Miklós nádor, a másikat maga a király vezette. Az első sereg Ozorába tört és Srebreniket körültáborolta, hogy megvegye, a mi azonban nem sikerült. E hadjárat alkalmával történt, hogy Miklós érsek és királyi kanozellár sátrából a királyi, nemes érczből készült pecsétnyomókat azok, kiknek őrizetére az érsek bízta volt, ellopták és — mint utóbb rájöttek, — Beszterczén valamely ötvösnek eladták. A király e miatt az érsekre nem neheztelt meg, hanem új pecsétnyomókat készíttetett, azokat ismét az érsekre bízta, hogy az elorzott pecsét alatt kiadott okiratokat újból megerősítse, mint ez számos oklevelen mind e napig előfordul. 4) Sőt tekintve hű szolgálatait, két hontmegyei birtokot : Atagyarmatát és Tárnok-Lőrinczházát, előbb a magvaszakadt Kis Incze, Tárnok Lőrincz és Miklós tulajdonát uj királyi adomány czímén Miklós érseknek adta. — A király hadserege Plievába jött Szokol (ma Szokolácz) vára alá, hogy azt bevegye, a mi — úgy látszik, — nem sikerült, minthogy 1363 augusztus 11-én Tvartkó bán megjutalmazta Hrvatinic Vlkcot, ki ez alkalommal neki híven szolgált, neki adon ányozván ,,Szokolt Pliévával, az egyik végétől a másik végéig." 5) — E hadjáratok végeredménye mégis az lett, hogy Tvartkónak menekülnie kellett, mert lázadás tört ki ellene Bosnyában, és Lajos királynál keresni pártfogást, melyet meg is nyert, természetesen azzal a föltétellel, ,,hogy a bán a patarénusokat és eretnekeket országából száműzi, a királynak hűséget tart, minden hadjáratában, valahányszor fölhívja, szolgálatára lesz." Tvartkó 1366 márczius 29-én a velenczei dogéhoz intézett levelében ,,Isten és ura, Lajos magyar király kegyelméből" nevezi magát bosnya bánnak. 6) A ferenczrendi barátok pedig buzgón folytatták a térítést, melynek *) Az esztergomi káptalan,illetve lektora tulajdonában levőGaram-Damásd lakóit és jobbágyait Nagy Lajos király 1376-ban kivette minden más bíráskodás alól. (Eszt. főkptlan magánltára, 32. fiók, 1. nyaláb, 12. szám.) 2) Mintha Keszei Miklós érsekké történt kineveztetése alkalmából, 1359 május körül, a pápa udvarlására volt volna Avignonban ! Erro abból következtetünk, hogy a pápa őt bízta meg több újonnan kinevezett egyházi javadalmas beiktatásával. (Olv. Áldásy regestái a Tört. Tár 1895. évfolyama 375. és köv. lapjain a 368, 369, 371, 377, 381. számait, ded. 1359 május 18.) — Ezen kívül VI. Incze pápa fölhatalmazta őt, hogy harmincz személyt, kik kiközösítés alá estek, mert egyháziak ellen kezet emeltek, föloldhasson. (Ugyanott 400. sz.) -— ^Minthogy pedig az ó-budai Klárák igen bajosnak találták, hogy ügyeikben minduntalan a szentszékhez forduljanak, Erzsébet anyakirályné közbenjárására a pápa meghatalmazta az esztergomi, kalocsai érsekeket és a váczi püspököt, hogy ezentúl előforduló esetekben ők járjanak el. 3) A mit egyébiránt a pápa is sürgetett s meghagyta Péter bosnya püspöknek, hogy az országában dúló eretnekség kiirtására tegyen meg minden lehetőt, karhatalmat i° igénybe vehet. (Áldásy regesztái Tört. Tár, 1895. évf. 279. 1.' 394. sz. ded. 1360 április 23.) 4) Fontes domest. III, 184. 5) Starine, 1889. évf. 81. és 82. 1. *) Anjouk, dipl. eml. II. 647. 1.
