Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - A bolgár hadjárat

232 Esztergom vármegye őstörténete. 285 híre annyira megörvendeztette V. Orbán pápát, hogy ugyanazokban a szabadalmakban részesítette őket, melyeket a szaraczenusoknál működő szent-domokosrendiek élveztek.

1) Hogy a siker nem volt teljes, annak Tvartkó alattomos kétszínűsége volt az oka.

2) Nagy Lajos király két főminiszterével, Keszei Miklóssal és Kont Miklóssal együtt volt, a mint ezt a pápának s egyéb hatalmasoknak hozzájok intézett sűrű levelezéséből kivehetjük, Európa politikai életének az idő szerint középpontja. A király természetesen mindig az előtérben állott, míg a teendők főgondja a miniszterek agyát és vállát terhelte. Nagy ezélokat is tűztek magok elé, melyek elvégre oda irányultak, hogy a Balkán félsziget népeit a magvar állam fősége alatt a török áramlat ellen egyesítsék. Elképzelhető tehát, mennyi kedvetlenséggel töltötte el őket, ha kitűzött czéljuknak egyik-másik inczidens, ellenkező politikai irány, melynek hol Erzsébet anyakirályné, hol a pápa, hol a görög császár, hol a cziprusi király, osztrák és bajor berezegek vagy a lengvel király volt a megindítója, útját állotta. — Miután a pápa kérelmeit Bologna fölmentése iránt teljesítették, de tovább nem mentek (1360), özvegy Erzsébet királyné akarata előtt kellett meghajolniok, valamint Nagy Lajos király is mindig meghajolt. Ennek pedig nem lett volna kisebb hordereje, mint a császárt megbuktatni, a Luxemburgokat birtokaiktól megfosztani, Csehországot Ausztriához, Sziléziát Magyar-, illetve Lengyelországhoz csatolni. (1361—2).

3) — Ezen a veszedelmen szerencsésen túlestek, özvegy Erzsébet királyné se halt bele meghiusult vállalatába, noha holt híve Avignonig terjedt ; a magyar hadak pedig elvégre megindulhattak — mint említők, — Bosnya ellen (1363.) — Ugyanakkor látogattak azonban Magyarországba a pápai adószedők, hogy beszedjék a pápai tizedet, melyre pedig a bosnya háború miatt Magyarországon is nagy szükség volt. Ezek ellen Kont Miklós vállalkozott és a király nevében ráírt az adószedőkre, hogy hagyják abba a papok z&kla ását. Nagy volt a fölháborodás e miatt a szentszéknél, a hol a pénz csakúgy kellett, mint a magyar király kincstárában. Keszei Miklóshoz is indult levél, hogy a királyt Kont tilalma megszüntetésére bírja. Biztosra vehetjük, hogy Miklós érsek ez egyszer inkább szított Kont Miklós barát jához. Ezt be is súgták Avignonban, a miért onnét súlyos neheztelés és szemrehányás illette az esztergomi érseket. De Nagy Lajos király nem hagyta cserbe kedves hívét, és kimentő levelet írt érdekében, melyet a pápa örömmel olvasott.

4) Közben alig érkeztek vissza a magyar hadak Bosnyából, máris megérkezett a krétai püspök és a cziprusi püspök levele, melyben Nagy Lajost kérik, hogy az általuk tervezett keresztes háborúban, fogadalmához képest részt venni ne terheltessék. Szerencsére a pápa már előbb meghatalmazta volt Albornoz bíborost : mentse föl a magyar királyt fogadalma alól, melyet közbe jött akadályok miatt nem teljesíthet.

5) Nem is vett részt a cziprusi király kalandos vállalatában, minthogy sokkal fontosabb ügyek kötötték le figyelmét : a törökök foglalásai a Balkán félszigeten. A törökök hadi szervezetükkel és katonai gyakorlottságukkal a Balkán félsziget népeit minden tekintetben meghaladták. I. Murád szultán, e fáradhatatlan fejedelem, már uralkodása kezdetén elvette a görögöktől azok második fővárosát, Drinápolyt, a hova Brusszából, Ázsiából, áttette székhelyét, hogy a pártokra szakadt Bolgárországot, Szerbiát, végre Bizánczot teljesen meghódítsa. Bolgárország alsó részeit máris elfoglalta, mig Trnovoban Sisman, Bodonyban Stracimir, a pontusvidéki részében Dobritic (kitől a Dobrudzsa vette nevét) bolgár fejedelmek uralkodtak, kik a töröknél inkább gyűlölték egymást, a miért Sismán meg is hódolt a szultánnak, liűbért fizetett neki és nővérét háremébe küldötte. Tetézte gyávaságát azzal, hogy midőn Palaologus V. János görög császár, ki mindenütt segítséget kért; járt Velenczében, Budán, és eljött Trnovoba is : a nyomorult Sisman, Bulgária utolsó czárja, börtönbe vetette a segélykérő császárt. Nagy Lajos és főemberei Szerbia és Bosnya meghódítása után immár Bolgárország elfoglalását tűzték ki föladat okúi, mely .,a irrgvar királyt szüA bolgár hadjárat. Bitllarium Franciscanum, VI. 427. 1. 2) Ugyanott, VI. 591. jegyz. 3) Olv. Pór Antal: ..Nagy Lajos király szövetkezése IV. Károly császár ellen." A Századok 1900. évi folyamában. 4) Theiner. Hang. II. 54, 65. 5) Anjouk, dipl. Em!. II. 608. — Áldáxy 405. sz. regesztájaaz 1895. évi Tört. Tár 181. lapján.