Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Miklós érsek rokonsága
232 Esztergom vármegye őstörténete. 293 keletkeznék, a fölkért birtokba a püspököt és elősorolt kisöescseit beiktassa. Ha pedig ellentmondók találkoznának, azokat eléje, a király elé idézze. A király embere, Czudar György az esztergomi káptalan bizonysága mellett a király parancsát teljesítette és Keszőt a püspöknek és kisöcscsének új adomány czímén, — ellenkezésre nem akadván, — átadta örök birtoklásra. Hanem miután a beiktatás megtörtént, megjelenék (Vásári) Miklós esztergomi érsek András nevű tisztje a szomszéd szőlősi és csejkői jobbágyokkal, kik urok, az érsek nevében tiltakoztak az új határok fölhányása ellen bizonyos földrészeken, a miért az érseket a püspök ellen törvénybe kellett idéztetni, hogy ellentmondását, tiltakozását megokolja. — Ismételt halasztás után a tárgyalás 1351 augusztus 1-én indult meg. A pörös felek, az érsek és püspök személyesen jelentek meg az országbíró előtt, de csupán azért, hogy békés kiegyezésöket bejelentsék. Vásári Miklós beismerte, hogy a szóban forgó birtokot a király jog szerint ajándékozta a zágrábi püspöknek és kisöcsoseinek, a miért a kifogásolt földrészeket is úgy a maga, mint egyháza nevében átengedte. 1) A három kutató levél közül, minthogy egyértelműek és egybehangzók valának, Nagy Lajos jeles alakú privilégiumába csak egyet vett föl, az esztergomi káptalanét, mely szokásos módon szórói-szóra ismétli Nagy Lajos királynak Budán, 1351 április 29-én kelt parancsát, hogy.fKeszőt járják meg és birtokába vezessék be a megadományozott püspököt és kisöcscseit. A káptalan kiküldötte, István prebendárius Czudar Györgygyei egyetemben május 3-án teljesítette a király parancsát és május 7-én írta meg jelentését. Minthogy e jelentés az országbíró levelével szemben újat nem tartalmaz, bővebben nem foglalkozunk vele. Ezek után Nagy Lajos király általános, de meleg kifejezésekben magasztalván Miklós érseknek körüle szerzett érdemeit, minden időben kimutatott hűségét, 2) Kesző királyi birtokot, melyhez emberemlékezet óta a király joga kétségtelen, édesanyja, özvegy Erzsébet királyné hozzájárultával, a főpapok és főurak tanácsával újból Miklós érseknek, Leukó unokaöcscsének és utódaiknak adja, s egyúttal kiveszi Léva vára és várnagya joghatósága alól, miről újabb kettős pecsétjével megerősített levelét megíratta. De mert Miklós érsek, mint királyi kanczellár, a jelzett kettős pecsét őre, nehogy ebből gyanú támadjon s a privilégium valaha ez okon kétségbe vonassék, elrendelte a király, hogy nagy pecsétje mellé titkos kerek pecsétje is, melyet egy másik Miklós, a királyi titkos jegyző őrizett, szintén az oklevélre fiiggesztessék. Kiadta pedig e levelet maga Keszei Miklós érsek mint kanczellár. Következnek záradékul a főpapok és főurak nevei. Nagy Lajos király ez okiratából ismerjük Miklós rokonságát. Van egy fivére : Lőrincz ós ennek két fia : Mihály és János ; van továbbá egy Erzsébet nevű nővére, kinek férjét Jánosnak, fiát pedig Péternek hívják. 1351-ben ezeket nevezi örököseinek Keszőben, míg 1365-ben örökösei ugyanott atyja testvérének fia, Leuko s ennek gyermekei : Tamás és Miklós. Föltűnést okozhat, hogy ez időben, tudniillik 1365-ben, az érsek közelebbi rokonai mellőzésével, távolabbi rokonainak kedvez, minthogy föl nem tehető, hogy amazok rövid másfél évtized alatt mind elhaltak volna. Megfejthető azonban Miklós érsek ez eltérése eredeti szándékától, ha fölteszszük, hogy édes testvéreit és maradékait elhelyezte a zalai, vagy honti birtokokban, melyeket utóbb kapott a királytól. Kiérzik mindenből, hogy Miklós érsek közepes módban levő nemes családból származott, a miért kora ifjúságában királyi szolgálatba lépett, kétségkívül íródeákként a királyi (kanczelláriák valamelyikébe. Itt szerezte meg folytonos gyakorlatban azt a tudását, mely őt arra képesítette, hogy mint alkanczellár, végre mint udvari főkanczellár szolgálhassa a közügyet s annak elvégre vezérlő férfiává alakuljon. Hogy önképzése végett valamely külföldi egyetemet látogatott volna, azt helyzete sem engedte meg, a miért a pápa, midőn zágrábi püspöknek kinevezte, sablónszerűen dicsérte ugyan különféle erényeit, érdemeit érinti, de tudományos készültségéről említést nem tesz. Miklós erényei és érdemei közül valóban kimagaslik kötelességtudása, hűsége a királyhoz, erélye és hazafisága. Ezekkel nyerhette meg Telegdi Csanád érsek jóindulatát és 1) A szóban forgó Kesző, valamint az összes hajdani Keszók (az egy vasmegyei Egyházaskeszőt kivéve) manap Keszinek mondatnak, melléknévi alakjok azonban megmaradt Keszeinek. Garamkeszi Bars vármegyében Garamszöllös, Garamújfalu és Csejkö alatt fekszik. 2) Minthogy e levelet a nagy kanczelláriában írták, melynek az érsek volt a feje, a tisztesség tiltotta, a történetírásnak talán nem kis hátrányára, hogy saját érdemeire részletesen kiterjeszkedjék. Miklós érsek rokonsápra.
