Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Kedvezményes vámok - Adományok
232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 240 1 1 ] : ] ] i < i < ] ] < ] i kedvezményes vámok. £ C í 1 í 1 ] 1 É \ e 1 1 1 Í i s i i l Adományok. i j t e i ( t 1 ( 1 f Y j t a r e 2 részét az esztergomi érsekséget megillető nyitramegyei tizedért, melyet Csanád érsek a zobori konventnek adományozott. 1) Azonképen megcserélte Csanád érsek barsmegyei Bogdán nevű birtokát, mely Szódó és Sáró között feküdt, Vörös Bede harasói (hrussói, ma : magas-majtényi) várnagy és ennek Péter fia Bél, másként Fődes Péter földével és Sáró nevü birtokával. 2) — Továbbá megvette hatvan márkáért Emőkéi Dezső, a Zobonya testvére Kendi nevű birtokát Nyitramegyében, mely szomszédos az érseki Ezbeg (Üzbég-)-gel. 3) — Azonképen zálogba vette Vid fia Mátyástól Kuralt, mely az érsekség Farnad és Gécz nevű birtoka között feküdt. A zálogos birtok bármikor visszaváltható. 4) Esztergom város közvetetlen szomszédságában is végzett Csanád érsek vásárlásokat. Így negvett a keresztesek Szent-Pál nevű falujában, a Duna mellett, Koncz esztergomi polgártól egy iarab földet négy márkán s így szomszédja lett Hencz „korcsolyás" mesterembernek (neculator) ; továbbá Ite fia Miklós özvegyétől, Sebe (— Erzsébet) asszonytól egy telket a rajta fekvő épületekkel ?gyütt, ugyancsak Szent-Pálfalván, szintén négy márkáért; azonképen Beke esztergomi polgár lázhelyét megint Szent-Pálfalván, a Duna mellett négy márkáért. 5) — Muzslai Jakabtól pedig és lozzátartozóitól megszerezte az érseki Muzsla és a káptalani Ebed között fekvő Muzsla nevű birtokot cserében Szódóért, mely Mikola és Bogdán között a Garan mellett feküdt. 6) — Nemkülönben Vezeíényt, melyet eddig zálogban bírt, végleg magához váltotta. 7) — Goór Miklóst pedig arra kötelezte, íogy néhai Tamás érseknek Hylyenről szóló levelét visszaadja, mit ha nem tenne, az a levél hatását veszti, ő pedig hamis oklevél bemutatójának tekintendő. 8) Fényes tanúságot tesz Csanád érsek fönkelt gondolkodásáról Esztergomban, 1337 deczember 24-én kiadott levele, melyben az esztergomi egyházat megillető vámokat, noha azokat a szent királyok szabták meg tekintettel I. Károly király ebbeli óhajtására és a közjóra, hogy Magyarország szükséget ne szenvedjen a cseh, sváb, rajnai és flandriai kereskedelmi czikkekben, melyek iz újonnan (a visegrádi fejedelmi kongresszuson) biztosított és megnyílt csehországi úton jönnek be, tekintettel végre a mainzi Franklin, a prágai Marhard és Miklós, a nürnbergi Sooper és Ferencz, az lugsburgi Zwickl és a nevezett országok összes kereskedői alázatos esedezésére, az esztergomi káptalan hozzájárúlásával a következő kedvezményes vámokat állapította meg : a nevezett kereskedők, iá bejönnek, minden kocsitól, akár terhes legyen az, akár könnyű, fizetnek úgy a nyárhídi (Érsekújvár mellett), mint az udvardi érseki száraz vámnál három pénzt széles bécsi dénárokban, vagyis garasokban (trés pensas latorum viennensium) ; Esztergomnál és pedig az innenső parton, az érseki ij városban minden kocsitól jövet és menet négy garast, a kocsi elé fogott minden lótól télen, nyáron így-egy garast, nyerges lovaktól pedig, melyeket a kereskedők megülnek, félgarast. Visszatérő útjokjan Udvardon hatvan bécsi szélest (garast) tartoznak fizetni, ugyanannyit Nyárhídán. Különös cedvezményképen megtiltotta Csanád érsek, hogy a cseh és velők szövetkezett kereskedőket az ő birtokain senki se merje háborgatni, föltartóztatni, vagy pörbe fogni. A kinek panasza van ellenök, iz panaszát Esztergomban az érseki új városban adja elő, kivévén mégis, ha a nevezett kereskedők ítközben valakit megsebeznének, megölnének, vagy erőszakot követnének el rajta. Ez esetben a hely izínén ítélhetnek, de csakis a tettes fölött, a többiek szabadon bocsáttassanak útjokra. — Tiltakozik /égre az érsek, mintha e vámleengedéssel által az egyház jogait csorbítani akarná, mert ez engednénye csak élte fogytáig marad érvényben. Három hónappal halála után a régi vámtételek lépnek smét érvénybe, hacsak utóda az érseki széken máskép nem rendelkeznék, a mint ezt a mondott kereskedőkkel és társaikkal kikötötte. 9) Hozzájárúltak mind ez igyekezetekhez, melyekkel Csanád érsek egyháza anyagi javát helyreálli ;ani, elősegíteni törekedett, némely kegyes adományok az esztergomi egyház, első sorban érseke avára, melyek a megérdemelt közbecsűlésnek ép oly tanújelei, mint a föléledt hitbuzgóságnak ós vallásosságnak. így nemes Czine asszony, Berencsi Majos leánya és Vitályosfia Lampért özvegye az isztergomi szent-királyi János-lovagok előtt személyesen megjelenvén, előadta, hogy a nagy tiszteletLéi fogva, melylyel az esztergomi Szent Adalbert-monostor (főegyház) iránt viseltetik, a barsmegyei Családot, melyben kőből épült templom áll, az irgalmasság anyja tiszteletére, valamint egyéb résznrtokait Billegen, Pécskfüzén, Bácsaföldén, melyek közül némelyeket Miklós fia vérdíjáúl, másodat hifcbérül és hozományul kapott, a maga és övéi lelkök üdveért Szent Adalbert templomának, lletve Csanád érseknek adja. 1 0) — Azonképen nemes Szép asszony, Renoldfia Jakab özvegye Ekei Eckel) nevű elhagyott birtokát a Lakos folyó mellett Csanád érseknek, illetve az esztergomi egyíáznak azzal a kikötéssel engedte át, hogy az érsek Vadkerten egy telket és ellátást adjon neki élte ogvtáig. 1 1) — A legértékesebb ajándék természetesen Nagy Lajos királytól jött, ki az esztergomi egyíáznak Csanád érsek hű szolgálataiért, melyeket atyjának és neki főleg koronázása alkalmával telesített, akkor barsmegyei, jelenleg esztergommegyei Farnadot és ölvedet adományozta, és azok úrtokába Péter szerémi püspök testvére, Beke által beiktatta, intvén az ottani vendégnépeket, hogy i?. érsek úrnak mindenben engedelmeskedjenek. 1 2) Mindez adatoknál azonban legvilágosabban beszél a Csanád érsek által elért anyagi erednényekről az a körülmény, hogy a pápai kamara kezdette az esztergomi egyház jövedelmét még igyszer annyira, azaz négyezer arany forintra taksálni. *) Prímási világi levéltár. JV-fiók, 1. nyaláb, 5. szám. — Fejér. CD. IX/I., 704. 2) Prímási világi levéltár. IC-fiók, 1. nyaláb, 2. és 3. szám. — Fejér. CD. VIII/V., 393. 3) Országos levéltár, acta eccl. 3. nyaláb, 13. szám. — Prímási vil. levéltár, L-fiók, 1. nyaláb, !. szám. — Anjouk. Okmt. IV., 196. 4) Prímási világi levéltár, K-fiók, 1. nyaláb, 4. szám. 5) Prímási világi levéltár, Z-fiók, 3. nyaláb, 39., 41., 42. számok. 6) Országos levéltúr, NRA. 1050 nyaláb, 1. szám. 7) Ugyanott. Ügyvédek után maradt íratok, 24. nyaláb, 120. szám. 8) Prímási világi levéltár, L-fiók, 4. nyaláb, 51. szám. 9) Cod. dipl. et epistolaris Moraviae, VII, 131. 1 0) A prímási világi levéltár, i?-fiók, 3. nyaláb, 37. szám. — Fejér, CD. VIII/III. 551. ") Ugyanott -Z-fiók, 3. nyaláb, 40. szám. — Fejér, CD. VIII/IV., 206. 1 2) Ugyanott Jv-fiók, 1. nyaláb, 5. szám.
