Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE ŐSTÖRTÉNETE - A germánok - A góthok - Népvándorlás

Esztergom vármegye őstörténete. 189 a köröndök, melyek a keszthelyit és még egy-kettőt kivéve, sem hazánkban, sem külföldön talált római táborokban nem fordulnak elő. Továbbá még alakjára is eltér a római táborok alakjától, mely mindig négyszögű szokott lenni. A pilismaróti tökéletesen alkalmazkodik a hegy alakjához és tojásdad, úgy hogy kapuinak helyét nem lehet meghatározni. Fekvése is szokatlan. A Duna melletti táborok, ott, a hol a természeti viszonyok engedték, a folyó mellett közvetetlenül síkföldön épültek, míg a pilismaróti elszigetelt dombon, a Dunától két kilométer távolságban feküdt. Mind eme körülmények Fröhlichet arra a nézetre vezették, hogy itt a rómaiak nem közönséges kaszárnyát akartak építeni, minők a táborhelyek voltak, hanem várszerű erődítményt. Továbbá, — mondja ő, — az elnevezés, ,,Ad Hereulem castra" mutatja, hogy a tábor felállítása előtt ott valamely épület, vagy helység lehetett, melyet Herculeshez czímeztek és a mely mellé építették a castrumot. A tábor keletkezési idejét meghatározza az építkezési mód, mely azonos a Duna partján levő burgusokéval ; és a talált feliratos téglák, melyeken FRIGERIDUS neve fordul elő, a ki Valéria tartománynak főparancsnoka volt és Valentinian császár parancsára építtette a burgusokat ; azok pedig magukban nem állhattak volna fenn, ha nem lett volna közelükben tábor. Tekintélyesebb feliratos követ tudtommal itt nem találtak, de annál több feliratos téglát, a már említett főparancsnok nevéve , azután LVPICINITRB, továbbá LEG. I. ADI és II. ADI. Sőt a többször előforduló és még meghatározatlan eredetű QVADRIBVRGVM feliratosat (Arch. Közi. III. 51,166.) is találtak. A legközelebbi római castrum Cirpi mansió, vagy Ptolomaeus szer nt Carpis volt, mely még most is meg van a bogdányi határban, a Duna partja mellett. Ez azonban már nem esztergommegye terület. Esztergomból smét visszafordulva dél felé, az állami nagy útra, Dorog-ra érünk. Itt is római telep volt, neve ismeretlen. Dorogon hamuvedreket és bronztárgyakat, de római feliratos köveket, (C. I. L. III. 11336, 11337.) téglákat is találtak, azért már a rómaiakat megelőző korban is csekély állomáshely lehetett, a melyet utóbb ezek is használtak. Dorognál elágazott az út Sárisáp és Csév felé. Lássuk mi először Sárisápot, a hol nagyobb kiterjedésű római telep volt, többnyire azal lakossággal. Ezekből való volt Ajka Kanzal leánya, Racio neje, a ki 40 éves korában halt meg és számára férje sírkövet állított. E sírkő valamely római fürdő alapfalaiba volt beleépítve. (Esztergom

1' Lapok 1901. 71. sz.) Neve ismeretlen. Az itt talált téglák egyikén, — mely valamely sírból feliratos kővel együtt, került ki, (C. I. L. 3661.) QVADRIBVR A.S. felírat fordúl elő. (Schönwiesner Iter. II. 240,242.) Rómer ,,a fürdőházi földeket" bejárta, de eredmény nélkül. (Arch. Közi. VI. 160.) Ott pedig temérdek a római alapfal, csakhogy földdel borítva, növényzettel födve. Sárisápról visszatérünk a római országútra. Ennek mai iránya eltér a római korban használt iránytól, a mely Csévre vezetett. E tekintélyes helyet Ad lacum jelicis-nek mondják. Salamon szerint e nevű helység Tata volt, (Budapest, I. 245.) tava miatt. Előfordúl az Itinerariumban ,,in medis" megjegyzéssel. Ezt Schönwiesner mediterranesnek olvassa, (Itin. I. 103.) vagyis nem a parton, hanem a benső területen. Itt valamely csekélyebb hely volt, melyet mutatiónak mond és itatóhelyül szolgált. Az itatás valamely cziszternából, víztartó medenczéből történt, a melyet szerinte Lacusnak mondtak. Mások (Kenner, Nor cum Pann. 100) szerint e hely nem Lacus, hanem locus felicis nevű vo't, mint több más, melyektől megkülönböztetésül a Veneris nevet is bírta. Ily módon Locus Veneris felicis. Cséven és környékén igen sok római emlékkő jött napvilágra. I yen a mérföldkő, a mely tanúsítja, hogy Cajus, Julius, Verus, Maximus idejében az útak és hidak jó karban tartattak, (Mathes 18.) és a mely most is ama helyen áll, hova állítva volt. Rajta Sz.Vendel szobra van elhelyezve. C. I. L. (III. 4630.) Továbbá) két mérföldkő, melyet Pliilippus (Schönwiesner Itin. 103, II. 172, II. 175 és 107. és kettő, melyeket Maximianus idejében állítottak. ( C. I.L. (III. 4634. és 4631, II 339,1. 107, II. 191 és I. 103,1. 190, C. I. L. III. 4632. és 4633.) Továbbá egy oltárkő, melyet Caracalla idejében SerapidisNeptunnak tiszteletére Antianus, Alsó-Pannónia prétorj a állított. (Schönw. Itin. II. 141.) Baj na még oly hely az esztergomi járásban, melyben római haderő volt elhelyezve. Akkori neve ismeretlen. Római emlék egy sírkő, melyet Aurelius Acutus I. segéd-legióbeli katona fiának, Aurelius Satulonak állított, a ki 24 éves korában a dáciaiak betörése alkalmával esett el; egyúttal másik fiának emlékét