Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE ŐSTÖRTÉNETE - A germánok - A góthok - Népvándorlás

186 Esztergom vármegye őstörténete. 186 nevezett Tabula Peutingeriana, melyben vidékünk is előfordul. (Sect. IV. B. és Sect. V. B.) Második helyen említem az „Itinerarium Antonii Augusti" czímű úti könyvet, mely Diocletian idejében készült és vidékünkről két útvonalat jelöl meg. Az egyik a Duna mentén Crumerumtól Aquincumig, Ad Herculem Castrumon és Cirpi mansion keresztül ; a másik útvonal Ad lacum felicisen keresztül a hegyek között vezet. Mindkettőben római mérföldekben vannak a távolságok kifejezve. Harmadik helyen említhető Claudius Ptolomaeus, ki a második század közepe táján élt Alexandriában, ez geographiájában a szélességi és hosszúsági fokokat határozta meg és vidékünkről is említ néhány helyet. Végre megemlítendőnek tartom negyedik lielven az V. század elején készült ,,Notitia Dignitatum"-ot, melyben már megtaláltam a vidékünkön feküdt római erődített pontokat. — A négy közül egyik sem oly határozott pontosságú, hogy szerintük egész biztossággal lehetne a helyeket meghatározni, azért a tudósok, kik nagy fáradsággal tanulmányozták e kérdést, különféle nézeten vannak egész a jelenkorig. Esztergom minden valószínűség mellett Salva, Solva, Salva mansio. Előfordúl Ptolomaeusnál az Itinerariumban és a Notitiában. Salva méretei megegyeznek Esztergoméval; Jordán (De originibus Slavicis. 299, 431. és 432. §§.) tudtommal az első. a ki ezt bizonyítja. Katancsich (Comment in Plinii Pannoniam 63) és vele egyidejűleg Schönwiesner, (In romanorum itta Commentarius 109.) ezek után az újabbak, Kenner, Hampel, Frőhlich, Kuzsinszky, stb. Salvát Esztergom helyén keresik. A rómaiak pannóniai topograph ájában tanulmányozók úttörője Lázius, Solvá,t az egykori Solwár, manap Solmár helyén kereste. Mások Szentendrénél. Tatnál, Nyergesújfalunál, Lábatlannál és Almásnál keresték. (Böcking. Kot. Dignit. II. 696). Legújabban Salamon (Budapest tört. I. 25.) Salva mansiót Süttő vagy Neszmély (u. o. 208) körül keresi (207), máshol pedig Bicske és Zsámbék között véli. Esztergom helyén Lazius nyomán (i. h. 954.) sokan keresték Curtát. Ezek közé tartozik Baranyay is. (Disquis 9.) Salamon, a ki mindenben eltér az eddigi kutatók nézeteitől. Esztergom helyén Cirpi mansiót, vagy Carpist keresi. Esztergomban a római castrum a mai víziváros területén volt, (Arch. Ért. 1893. 45.) mert itt bőségben találtatnak római falak és téglák. Minden bizonynyal felhasználták a rómaiak az araviszkoktól itt czölöpök között épített vár falait. Erre mutat az a nagyterjedelmű feliratos kő, melv jelenleg különféle időben talált két darabból összetéve, a primási rezidenczia udvarán van elhelyezve. Ebből bizonyos, hogy Valentinian és Valens együtt uralkodó császárok idejében, a mi a 365—367-ik években történt, midőn Valéria tartománynak Augustianius nevű parancsnoka alatt és Equitiusnak rendelkezésére, a ki a lovasok és a gyalogosok főnöke (Comes) volt, a castrumnak falai. tornyai az alapfalak omladékaiból épültek fel. A castrumon kívül volt a canaba, melyben a katonaság élelmezői laktak. Legátus civitatum. Ilyennek sírkövét találtuk a Borzhegyen, melynek felirata : LÉG. I. A. LEC ATO CIVILIO COFI. Az első segédíegió a polgári követnek, Cornélnak csináltatta. A rómaiak temetkezési helyei a primási téglagyár helyén és az Ispita hegyen voltak, habár szanaszét a városban és a határban is találtak sírköveket és sírládákat, vagy téglából rakott sírokat. A sírkövek között van egy, melyen a „Solva" szó előfordúl, de mint személynév. A felírat ez : SOLVA IVC VNDI PRINC AZALI FANN IIX. PÁTER POSIT. Solva Jucundus azal főnöknek leánya, ki hét éves volt. Az atyja állította (ezen emlékkövet). A téglából rakott sírok közül becses az a 138 cm. magas mészkősírlap, melyen pásztor alakja áll domborműben. Meglepő, hogy igen számos oltárt vagy fogadalmi követ találtak városunkban. Ilyenek Jupiternek és Neptunnak, Marsnak, Minervának, Junonak (A Régész. Múzeumban), Herculesnek, továbbá a vár alatt levő fürdő mellett (Mathes, 75. CIL. 3657) a betegség elűzőinek, Aesculap és Hygiának (C.I.L. 3649) állított oltárai. A domborműves és feliratos római kövekből tekintélyes múzeumot lehetne összeállítani, ha egy helyen volnának összegyűjtve. Jelenleg nagy részök Simor János prímás gondoskodásából a primási rezidenczia udvarán, egy részök pedig az Észt. Régész. Múzeumban van elhelyezve. Felirataik összege tekintélyes Corpus Inscriptionumot adna, melybe felveendők volnának oly felíratok is, melyek az itt talált, de már többé itt nem lévő köveken vannak. Ilv felíratok találhatók Lazius (L. X. p. 455), CIL (3649—3658, 10514— 106Ö1.) Archaeologiai Közlemények (II. 304.) Mathe