Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE ŐSTÖRTÉNETE - A germánok - A góthok - Népvándorlás

Esztergom vármegye őstörténete. 187 (Arx Strig. 75—78.) Az Eszt. Régészeti és Tört. Társulat Évkönyvében (C. ILI. 101. 102.) A római téglákról, — melyek feliratai többnyire azonosak az Esztergomban talált téglák felirataival, — lesz szó e szakasz végén. Esztergom helyőrsége állott a Notitiában jelzett és már említett : Cuneus equitum Scutariorum és és az Equites Mauriból. Nyoma van még a Cohors Ulpia pannonicorumnak is. Esztergomnak a rómaiak idejében volt állapota ismertetésében nem hagvhatom figyelem nélkül azt, hogy az avatott búvár, Schönwiesner (Itin. II. 242.) Esztergomban mondja állottnak a Quadriburgumot, állítását a téglák feliratára alapítván : QUA DRIBVR A. S., melyet Quadriburgum ad Solvan-nak olvas. Lehetne olvasni e feliratot Quadriburgio ala sagittariorum, a minek megerősítésére szolgál az, hogy tényleg a Notitia Dignitatum a Pannónia prímában felemlíti Quadriburgioban a nyilazó lovasokat, ,,Equites Sagittarii Quadriburgio." Mivel a Notitia a helyeket többnyire úgy sorolja fel, amint fekvésük szerint egymásután következtek, e szerint Quadriburgiumnak Arrabona, azaz Győr mellett kellett feküdnie. A Notitia azonban még egy másik Quadriburgiumot ismer és pedig a Provincia Valéria Ripensisben. a melyben Salva is feküdt. Ebben volt lakhelye a Tribunus Cohortisnek és pedig nem a légiók Cohors parancsnokának, (mint Böcking Not. II. 732 véli), hanem valamely segédcsapatának. Rómer Quadriburgumot és Vincentiát azonosnak tartja. (Arch. Közi. III. 52.) Valószínűnek tartom, hogy mivel oly gyakran fordul elő a Quadriburgum, nemcsak Pannóniában, de a birodalom többi részében is, ez a szó nem jelent mást, mint négy toronynyal bíró erődöt, a minő lehetett akár Arrabona, akár Vincentia, akár Salva mellett is. Hogy Salvában nem csupán egy helyen volt római telep, mondjuk a mai vízivárosban, hanem többfelé, az bizonyos. Erre mutatnak a temetkezési helyek is. Római temető volt a mai prímási téglavető helyén és az attól majdnem egy órányi távolságban levő Ispita-hegyen. Ez a körülmény arra a véleményre jogosít fel, hogy Salva mansiótól nem állhatott távol egy Quadriburgum, a melynek közelében alkalmas hely volt a téglavetésre. Ilyen alkalmas helyekben Esztergom mai nap is bővelkedik. Itt készülhettek a Quadribur A. S., feliratos téglák, melyek vidékünkön nagy számban vannak. Azonban más feliratú tégla is nagy számban került ki Salva és környéke téglavetőiből, melyek feliratait betűrendben közlöm, megjelölve azt is, hány példányban vannak múzeumunkban : 1 Anus ip., I Cort Vicén, 2 Corttav, 1 Félix, 5 Frigeridus, 1 Leg. I. adi Anis max, 4 Leg. II. adi, 1 Lipicini trib, 1 Olimpine, 1 Quadribus, 1 Terentius Pelux, L Vpic, 1 Vikenia, 1 Vincincia. (Dec. 1. L. I.) A mit Bonfini Esztergomban keresett, a Comercium Burgusnak tudósaink nem sok hitelt adnak. Hogy valami lehetett a dologban, azt C.I.L. (3653.) valószínűnek tartja. A római útirányt a Duna mentében követve, Bregetiotól az első állomás, mely megyénkben fekszik : Lepavista, a mai Süttő helyén, a hol valamely erőd volt, melyben római lovasság feküdt, (Kenner 100.) és pedig a trák lovasok harmadik csapatja, (ala), melyet Philippiananak neveztek. (C.I.L. II. 4626, 4627— 11334.) Süttőnek fekvése a Duna kanyarulatánál indokolta az erősített pontot, közvetítőül Bregetio és Crumerum között. Itt bőségben találhatók római emlékek, kivált érdekesek a római mérföldmutatók ; kettő az iskolaház mellé van erősítve. Rómer Flóris e kettőn kívül még más kettőt, összesen négyet említ, melyek közül kettőnek feliratát közli az Archeológiai Közleményekben (VI. k. 181.) Mindkettő a felírat szerint annak emlékére készült, hogy Fülöp császár (244—249) az útakat és ludakat az itt állomásozó trák lovasokkal helyreállíttatta. A helyet, melyen e köveket találták, Bregetiotól XI mille passus távolságra mondják, míg Lepavista a tabula szerint öt, helyesebben 15 mille passus távolságra van jegyezve. Süttőtől. mielőtt Nyergesújfaluba érnénk, Piszke esik útunkba. Itt római pénzeket, téglákat eleget találunk, de határozottan nem mondhatjuk meg, miféle római telep volt itt. A mai Nyergesújfalu helyén Crumerum feküdt. A mai helység felett, Piszke felé, emelkedett helyen terült el a Castellum, melyről Schönwiesner bővebben megemlékezik (Romanov. iter. I. 108) és mondja : „Láttam két háznak belső falait kiásva, melyek római építésre vallottak. Nagy halmaza került össze a kiásott tégladaraboknak, melyeken a római jelleg felismerhető volt, de egészet egyet sem találtam. E romoktól jobbra, — mondja ő. — domb emelkedik, melyen valamely erőd alapfalait szedték fel új épülethez anyagul".