Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Dvihally Géza - Eckert Antal - Erdősi Dezső - Esztei Ipoly - Fábián János - Faragó Gyula dr - Faragó József
136 Irodalom, tudomány és művészet. Dvihally Géza, Eckert Antal. Erdősi Dezső. Esztei Ipoly. Fábián János. Faragó Gyula dr. Faragó József. majd a pest-belvárosi plébániára került káplánnak ; nemsokára tanulmányi felügyelő lett az esztergomi, utóbb a pesti középponti papnevelőben. 1862-ben pesti egyetemi hittanárrá, 1872-ben vallás- és közoktatásügyi miniszteri osztálytanácsossá, a következő évben esztergomi kanonokká, 1874-ben apáttá, s még ez évben bácsi vál. püspökké, 1875-ben székesfehérvári, két év múlva pedig pécsi megyés püspökké nevezték ki. 1880-ban val. b. titk. tanácsos lett, utóbb a Ferencz József-rend nagykeresztjét kapta kitüntetésül. Mint pécis püspök újjászervezte, kibővítette a papnevelő-intézetet, rendezte a tanítóképzés ügyét, megalapitotta a Gregorián énekiskolát, helyreállította a liczeumi nyomdát, a leánynevelés előmozdítása végett iskolákat alapított az irgalmas-nénék vezetése alatt. Az ő bőkezűsége és fáradhatatlan tevékenysége tette lehetővé a XI. század kiváló műemlékének, a pécsi székesegyháznak megújítását, oly pazar fénynyel, annyi műgonddal, hogy a hatalmas épület hazánknak egyik legbecsesebb műemléke lett. Meghalt Pécsett 1896 január 29-én. Müvei : Latin és magyar pásztorlevél székesfehérvári püspöki széke elfoglalásakor. 1875. —Latin és magyar főpásztori körlevél pécsi püspöki széke elfoglalásakor. 1877. -—Főpásztori szózat, melyet püspöki széke elfoglalása napján, 1877 nov. 8-án mondott. —Körlevele egyházmegyéje híveihez a pécsi székesegyház felszenteltetése alkalmából. Pécs, 1891. (Ugyanez latin nyelven is.)—Ágazatos hittan. Kőnyomat. — Az 1868—69. években szerkesztette a Religiót ; ebbe, valamint más folyóiratba számos czikket írt. Dvihally Géza, hírlapíró, szül. 1878-ban. Szerkesztője az ,,Esztergom" czímű keresztény kath. irányú politikai hetilapnak és az Esztergomi Friss Újság" czímű szintén keresztény kath. irányú politikai napilapnak. Ez utóbbival alapította meg az első napilapot Esztergomban. Müvei: Egy kötet elbeszélést adott ki Tárczák czímen. Esztergom 1899. És apróbb füzeteket. Nagyobb történelmi tanúlmánya : Esztergom megye és város szerepe az 1848-49-es mozgalmakban, az „Esztergom" évfolyamaiban jelent meg. Eckert Antal, polg. iskolai tanár, szül. Bajnán, 1856 április 16-án. A budapesti műegyetemen a technológiai physika kisegítő tanára lett ; 1881-től polgári iskolai tanár a fővárosban. Müvei : Természettani tankönyv ipar- és polgári iskolák számára. 1887. — Természettan kereskedelmi akadémiák és középiskolák számára. 1887. — írt ezenkívül szépirodalmi, tanügyi és ismeretterjesztő czikkeket fővárosi szaklapokba és folyóiratokba. — Mint a budapesti népszerű felolvasásokat rendező társulat titkára, több felolvasást is tartott. Erdősi Dezső, fővárosi hírlapíró, szül. 1875-ben. Összegyűjtött költ?ménye „Esz és sz v" czímen jelentek meg. Esztei Ipoly, ferrarai herczeg, szül. 1482-ben. Mátyás 1486-ban az alig öt éves gyermeket kinevezte esztergomi érsekké, a mibe a pápa csak hosszas vonakodás után egyezett bele. Ulászló király kívánságára 1497 decz. 20-án az érseki széket fölcserélte az egri püspökséggel. Ezentúl leginkább Olaszországban tartózkodott. Meghalt Ferrarában, 1520-ban. írt olaszul arról a ,,Tengeri ütközet"-ről, a melyben 1509-ben a velenczeiek ellen győzött. Caelius lefordította latinra. — Több egyházi és világi költeményt is írt. Fábián János, kanonok, szül. 1832-ben. 1858-ban tanulmányi felügyelő, majd lelkiigazgató és tanár lett az esztergomi papnevelő-intézetben, 1862-ben alsószemerédi, 1874-ben esztergom-vízi városi, 1880-ban érsekújvári plébános és tiszt, esztergomi, majd valóságos pozsonyi kanonok. Több egyházi és történelmi művet és czikket írt. Életrajzát bővebben adtuk szülő vár megyéje, Hont keretében. Faragó Gyula, dr., orvos, szül. Esztergomban, 1861-ben. Az orvosi tudományokat a bécsi egyetemen elvégezvén, rövid orvosi működés után külföldi tanúlmányútra indult. 1887-ben Budapesten telepedett le, a hol különösen gyermekek gyógyításával foglalkozik. Első dolgozata a Gyógyászatban (1887.) jelent meg ; munkatársa volt a Gyógyászatnak és a Wiener Medicinische Wochenschriftnek ; czikkeket írt a gyermekek ápolásáról és a szegény gyermekek megmentéséről több fővárosi napilapba s folyóiratba. Szerkeszti 1891-től az Orvosi Zsebnaptárt és a Jó egészség naptárát a magyar nép számára. — Önálló munkái : A világ árvája. 1888. — A beteg baba. 1889. — Az egészséges baba. 1889. — Miként óvjuk gyermekeink életét és egészségét. (Fordítás) 1890. — Az egészséges és beteg ember. 1890. — A gyermek testi ápolásáról. 1891. Faragó József, rajzoló művész, szül. 1866-ban, Esztergomban. Középiskoláit az esztergomi főgimnáziumban elvégezvén, kereskedői pályára készült ; és egy ideig ipari vállalatnál hivatalnok volt. De a rajzoláshoz tehetséget és hajlandóságot érezvén magában. Münchenbe ment, hogy magát a festészetben kiképezze. Ezen a téren nem aratott nagy sikert, szatirikus rajzai azonban Münchenben nagy tetszésben részesültek. Nemsokára Amerikába költözött,
