Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Farkas András - Farkas Róbert dr - Fehér Ipoly - Fehér Gyula - Fehérváry Ferencz - Feichtinger Elek dr - Feichtinger János
Irodalom, tudomány és művészet. 137 a hol hat évig volt különféle élczlapok rajzolója. Hazájába visszatérve, a Borsszem Jankó, majd a Kakas Márton szerződtette, és csakhamar elsőrangú torzképrajzolóvá vált. Gondosan, lelkiismeretesen és pompás művészi tudással vetette papírra a közélet alakjait, a kik közül akárhányat örökre emlékezetessé tett az ő jellegzetes rajza. De a könnyed tréfa, játszi vidámság, jóízű humor nem találta benne ihletett kifejezőjét ; bizonyos fanyarság, keserűség nyilvánúlt meg karrikaturáiban, éles és maró szatíra volt tehetségének jellemző vonása. Sok ellenséget szerzett magának, és az elért siker nem felelvén meg várakozásának, három év múlva ismét elhagyta az országot. De a külföldön sem tudott annyira érvényesülni, mint óhajtotta volna, s önmagával és a világgal meghasonlott ; eldobva magától kietlennek, szomorúnak érzett életét. Meghalt Berlinben, 1906-ban. 1! Farkas András, vagy latin nevén : Andreas Lupus, szül. a XVI. században Esztergomban. Toldy szerint ugyanaz a Lupinus András, ki a csengeri hitvallást 1570-ben Debreczenben kinyomatta. Előbb evang. vallású volt, s mint ilyen ment 1531-ben a wittenbergi egyetemre, honnét haza térvén, kálvinistává lett s a haza különböző vidékein viselt lelkészi hivatalokat. Legnevezetesebb költői műve . Cronica de introductione Scyttarum in Vngariam et Judeorum de Aegypto. Krakkó, 1538. Legelőször említi Bod Pótéra „Magyar Athén a s" 81. lapján. Ez a legrégibb magyar ének, mely hangjegyekkel jelent meg. Dallamát megfejtette s újra kiadta Mátrai Gábor {Történeti, bibliai és gunyoros magyar énekek dallamai a XVI. századból. Pest, 1859). Farkas Róbert dr., premontrei áldozó-pap és tanár, szül. Nánán, 1856-ban. Tanított Nagyváradon, Kassán, a hol egyúttal a kir. jogakadémia magántanára volt ; később házgondnok Leleszen. Munkái : Kassa régi egyeteme. A kassíi egyetem emlékkönyve. 1901. — A jászóvá.i premontrei kanonokrend története a visszaállítástól napjainkig. 1902. — Értekezései a kassai főgimn. Értesítőben : A világtörténelem ethikája. 1891. —- I. Károly és a hosszú parlament. 1892. — Kassa árumegállító joga. 1893. Fehér Ipoly, főapát, szül. 1842-ben. 1874—82 között élt Esztergomban, a mikor itt főgimn. igazgató volt. 1882—92-ben szegedi tankerületi főigazgató, 1892-től pannonhalmi főapát. Bővebb életrajzát szülő vármegyéje (Hont) keretében ismertettük. Fehér Gyula dr., prelátus kanonok ^szül. 1858-ban .Fölszenteltetése után két évig káplán volt Esztergomban, majd egy évig az érseki liczeumban mint tanár működött ; 1885-ben Esztergom királyi városi plébános lett, és mint ilyen 1892-ben a t. udvari káplán czímet kapta. 1908-ban esztergomi kanonokká nevezték ki. A városi elemi iskolák igazgatója. Mint a Sz. Gyermekség Társulat magyarországi igazgatója, évenként több füzetet ad ki a tagok számára olvasmányúl. Ebben a vállalatban és egyebütt több czikke jelent meg. Fehérváry Ferencz, plébános, szül. Esztergomban, 1842-ben. Fölszenteltetése után 1865—1871-ig káplán volt Nyergesújfalun, utóbb Udvardon ; 1879-től nagysárói plébános. Meghalt 1902-ben. Munkái : Emlékversezet az esztergomi új papnevelő fölszenteltetése alkalmával. Oláh Miklós látása. — Dávid házának nagy ivadéka. — Három év a szent városban. Angol után németből fordítva (Török Istvánnal együtt). 1865. — A szentek koszorúja. Herczeg Scitovszky Ker. János bíb. prímás 80-ik születése napjára. Zenéje Seyler Károlytól. 1865. — Értekezése : Az egyház befolyása a művészetekre (István bácsi naptárában). Feichtinger Elek dr., kir. tanácsos, szül. Esztergomban, 1854-ben. Jogi tanulmányait Budapesten elvégezvén, a budapesti kir. tövényszéknél joggyakornok lett, később pedig a pénzügyi szolgálatba lépett át ; 1885-ben a fiumei kereskedelmi akadémián a kereskedelmi jog és nemzetgazdaság tanára; később a fiumei tengerészeti iskolában a tengeri jogot is tanította ; 1892-ben pénzügyi tanácsos és fiumei pénz ügyigazgató lett; 1900-ban a m. kir. közigazgatási bírósághoz ítélőbíróvá nevezték ki; jelenleg a serajevói orsz. kormány pénzügyi osztályának főnöke. 1908-ban a II. oszt. vaskoronarendet kapta. Különböző szaklapokba irt czikkein kívül önálló munkái : Manual9 di diritto cambiario. 1886. — Diritto marittimo. 1888. — Cenni storici sull'Economia politica. 1888. — Riforme della legislazione francese sul campo del diritto marittimo privato. 1888. — Cenni sulle finanze di Stato. 1889. — Delle banchs . . . 1889. — Note sur le projet de Code de procedure penale hongrois. 1889. — Teorica •dell'Economia politica . . . 1890. — Principi fundamentali del Diritto commerciale ungarico. 1891. — Tengeri magánjogunk és a franczia reformok. 1891. — Praktische Tabellan für Touristen. 1893. — Economia politica. 1893. Feichtinger János, t. kanonok és főegyházmegyei könyvtáros, szül. 181 l-ben, Németszőgyénben. Káplán volt Érsekújvárott és Esztergomban, plébános Süttőn; 1861-ben esztergom-vizivárosi plébános, majd alesperes, 1874-ben főegvházFarkas András. Farkas Róbert dr. Fehér Ipoly. Fehér Gyula. Fehérváry Ferencz. Feichtinger Elek dr. Feichtinger János. 8*
